Messi csillogásánál fényesebb a Real-arany

Az európai élbajnokságok közül a Primera División fejeződött be legkésőbb, de a múlt hétvégén véget ért szezon nemcsak ezért került az érdeklődés középpontjába. A végjáték ugyanis hihetetlen izgalmakat hozott, amely végül a címvédő FC Barcelona trónfosztásához és a Real Madrid történetének harmincadik bajnoki elsőségéhez vezetett. Idényzáró értékelésünk következik!

Mint ahogy a Sevilla FC-vel kapcsolatos híreket is, hiszen egyre inkább úgy tűnik, hogy az andalúziai klub felnőtt a három nagycsapat mellé: azon kívül, hogy megvédte az UEFA-kupát és megnyerte a Király-kupát, Juande Ramos együttesének még az utolsó fordulóban is volt némi esélye a bajnoki cím megszerzésére (akik a Reallal és a Barcával nem szimpatizáltak, nekik drukkolhattak a hajrában). A piros-fehéreknek ezzel együtt nincs okuk a szomorúságra a dobogó alsó fokán, a tavalyi ötödik helyezés után ez komoly előrelépés, a következő idényben pedig már a Bajnokok Ligájában szerepelhetnek a sevillaiak.

A Sevilla FC megerősödésével párhuzamosan az előbb említett három nagycsapat utolsó, még nem említett tagja, a Valencia CF került eggyel hátrébb a tabellán. Quique Sánchez csapatáról gyakorlatilag ugyanazt írhatjuk, mint egy évvel ezelőtt, jelesül: az együttest sújtó sérüléshullám nem tette lehetővé, hogy a klub végig versenyben lehessen a bajnoki címért. Ráadásul itt sem volt hiány konfliktusokban, a tavaly nyáron kinevezett sportigazgató, Amedeo Carboni és a vezetőedző gyakran összeütközésbe került, a csata pedig eldőlt - az egykori kitűnő balhátvéd jelenleg már nem áll a klub alkalmazásában.

Az UEFA-kupás helyekre ezalatt két olyan együttes futott be, amelyek szereplése az idény előtt nehezen megjósolhatónak tűnt. Az április közepén még a középmezőnyben szenvedő Villarreal CF hihetetlen hajrát produkálva, utolsó nyolc mérkőzését sorozatban megnyerve verekedte fel magát az ötödik helyre, és ami még meglepőbb, nem a korábbi sikerember, Juan Román Riquelme, vagy a helyére szerződtetett chilei sztárjátékos, Matías Fernández, hanem Robert Pires és Diego Forlán főszereplésével. A tavaly kupadöntőt játszott Real Zaragozánál deklaráltan a bajnoki szereplés javítását célozta meg a klubvezetés, amely ennek megfelelően erősítette meg a játékoskeretet az idény előtt, a célok és az "eszközök" harmóniája pedig együtt meghozta a várt eredményt, esetükben egy hatodik, nemzetközi szereplést érő helyezést.

Az utóbbi két idény legszebb Sevilla-góljai:

Hasonló eredménnyel lett volna elégedett az Atlético Madrid vezérkara és szurkolótábora is, a csapat azonban, mint az utóbbi években mindig, most sem tudta boldoggá tenni őket. Igaz, nem sokon múlott a várva várt siker, Fernando Torresék a zaragozaiakkal azonos pontszámot elérve szorultak a hetedik helyre. Hogy gyengén hajráztak és végül az új vezetőedzővel, Javier Aguirrével sem tudtak jelentős előrelépést produkálni, arra az sem mentség, hogy több kulcsember is hosszú időre megsérült a szezon elején.