Az óvoda rosszcsontja

Mit lehet kezdeni egy kicsi lánnyal, akinél a szorongás már testi tünetekben is kifejeződik? Mit tehet az óvónő egy olyan kisfiúval, aki megdöbbentő dolgokat művel, csak hogy felhívja magára a figyelmet? Hogyan lehet tompítani a testvérek folytonos rivalizálását? A mamisuliban Benda Viktória gyermekpszichológus válaszol.

Két gyermekem van, akik 11 évesek, tehát ikrek. A fiamról lenne szó. Nagyon okos, értelmes gyermek, de a magatartásával vannak problémák. Az iskolában a társait kioktatja, sajnos nem tudja elviselni, ha társai nem tudják azt, amit ő, vagy éppen nem úgy csinálják, ahogy ő csinálná.

A minap történt, hogy azt mondta egy kisfiúnak, hogy "milyen savanyú képet vágsz", amit persze ő csak poénnak gondolt, de a kisfiú ezen sírva fakadt, aminek az lett a következménye, hogy édesanyja felhívott telefonon, és közölte, hogy beszélgessek el gyermekemmel, mert nem hagyja békén a fiát.

Nem tudom, mitévő legyek, mi sokat beszélgetünk fiammal, és szeretnénk neki segíteni, mert akármi történik az osztályban, mindig őt hibáztatják. Még akkor is, ha ő nem volt benne a csínytevésben. A tanárnő is úgy reagál a dolgokra, hogy a gyermekem mindent ki tud magyarázni. Az én véleményem az, hogy ő próbálja megvédeni a maga igazát.

Ha tud tanácsot adni, kérem segítsen.

Leveléből úgy tűnik, hogy fiával csak az iskolában vannak problémák. Ami esetet említ abból azt szűröm le, mintha a tanítónéni, meg a gyerekek érzékenyítve lennének a kisfiára; azt gondolják, hogy ő a konfliktusok gyökere. Egy tipikus bűnbakképzés folyamata indult el. Ráadásul kellemetlen önnek, hogy összeütközésbe kell kerülnie másokkal kisfia viselkedése miatt.

Nem ír semmit arról, hogy otthon hogyan viselkedik, van-e valami probléma vele. Feltételezem, minden rendben van körülötte. Nem tudom azt sem, milyen a kapcsolata ikertestvérével. Azon információk alapján melyeket leírt, a következőt tudom tanácsolni:

Fontolja meg egy esetleges osztály, vagy iskola váltás lehetőségét kisfia számára! Ezt két indokkal is alátámasztanám:

1. A tanárnőt megváltoztatni nem lehet. Ha minden konfliktusért kisfiát teszi felelőssé, előbb-utóbb azt fogja elérni, hogy kisfia utálni fog suliba járni. Nem lesz senki barátja, társai elfordulnak tőle. Kár lenne megvárni, míg a helyzet idáig fejlődik, jobb megelőzni egy osztály/iskolaváltással.

2. Ikertestvérek esetében az egyik gyermek többnyire domináns pozicióba kerül a másikkal szemben. Ezt a kapcsolati mintát viszik azután tovább a közösségekbe, melyeknek mindketten együtt tagjai lesznek. Ha iskolás (sőt óvodás korban) külön csoportba/osztályba/iskolába járatják szüleik őket, akkor lehetőségük lesz más szerepekben is kipróbálni magukat, nem erősödik tovább kölcsönös függőségi helyzetük. Ez mindkét testvérnek előnyére válik!

Igaz, a külön osztály/iskola önök részéről több energiát és szervezést igényel, de ezzel segítenék gyermekeik egészséges személyiségfejlődését. Ha külön kerülne testvérétől, nem (vagy kevésbé) érezné magát domináns helyzetben (feltételezem kettejük közül ő van fölérendelt szerepben), ezért társaival sem lenne olyan kioktató a viselkedése.

Remélem mihamarabb megtalálják gyermekeik számára a legjobb döntést!

Üdvözlettel Benda Viktória