Meskó Attila

A földi élet fenntarthatóságának kérdései

II. Miért éppen most kezdünk a fenntarthatósággal foglalkozni?

Joggal tehető fel a kérdés: miért nem elegendő a gazdasági és társadalmi fejlődéssel foglalkozni? Miért fontos a fenntarthatóság?

4. ábra

Margot Wallström, az Európai Unió környezettel foglalkozó főbiztosa (4. ábra) így válaszolt ezekre a kérdésekre Veszélybe kerültek az életet fenntartó rendszerek című, neves társszerzőkkel írt cikkében: "Az elmúlt (20.) század jelentős fejlődést hozott. Az emberiség létszáma fél évszázad alatt több mint kétszeresére nőtt. Az átlagos élettartam növekedett, számos betegség gyógyítható. Az emberiség létszámának növekedésénél valamivel gyorsabban nőtt az élelmiszertermelés, sokkal gyorsabban növekedett az energia előállítása és a világgazdaság teljesítménye. A most már 6 milliárdnál nagyobb lélekszámú emberiség egy részének élete nemcsak hosszabb, de kellemesebb és jobb minőségű is."

Év	Összesen (milliárd fő)	Növekedés (millió fő/év)
1950	2,555	37,7
1960	3,039	40,7
1970	3,708	77,5
1980	4,454	75,4
1990	5,284	84,1
1995	5,696	79,2
1996	5,775	79,5
1997	5,855	78,0
1998	5,933	76,8
1999	6,009	75,5
2000	6,085	74,2
2001	6,159	73,0
2002	6,232	72,4
2003	6,305	72,4
2004	6,377	72,5

1. táblázat: A világ népességének növekedése
Forrás: US Census Bureau (frissítve: 2004. április 30.)

A fejlődés ára azonban az, hogy egyre jobban kihasználjuk és terheljük a környezetet. A 21. század kezdetén odáig jutottunk, hogy tevékenységünk számottevően befolyásolja bolygónkat és annak életet fenntartó rendszereit. A légkör összetétele, a folyók és tavak vízrendszerei, a felszín növénytakarója, a tengeri élőhelyek, a parti zónák és a globális biológiai sokféleség egyre jelentősebben szenvednek az emberi tevékenység következményeitől.

Aggodalomra ad okot az ember okozta változások nagysága és gyorsasága. Például a légkör szén-dioxid-tartalma az utóbbi fél évszázadban, a pontos mérések kezdete óta mintegy 30%-kal növekedett (jelenleg a teljes atmoszféra 0,37 ezreléke). Ez a változás pedig akkora, mint a jégkorszakok és a meleg időszakok légköri szén-dioxid-tartalom közötti különbség.