Meskó Attila

A földi élet fenntarthatóságának kérdései

VIII. Összefoglalás - a környezet megőrzésének fontossága

Az ember és természet azonos lényegűek, a természet törvényei tartósak, megváltoztathatatlanok. Túlélése érdekében az emberiségnek együtt kell működnie a természettel. Abba kell hagyni a Föld erőforrásainak pazarlását, gyors felélését és el kell kezdeni egy ésszerű, önmagát megújító működést. Ezeket az elveket követve az emberi élet még hosszú ideig fennmaradhat.

A civilizáció fejlődése során az emberiség egyre fokozódó mértékben hasznosította a Föld erőforrásait. A 18. század óta a fosszilis energiahordozók bőséges energiát biztosítottak. Lényegében ez tette lehetővé az ipari forradalom kibontakozását. Az emberi társadalom azonban a hamis látszat ellenére nem egyre kevésbé, hanem egyre jobban függ a véges méretű Föld törékeny ökológiai rendszerének számunkra kedvező működésétől. Az erőforrások végesek, a cselekvés tere korlátozott. A károkozás lehetősége igen nagy, a kár elhárítása rendkívül költséges, sokszor lehetetlen. Az emberi életkörülményeket döntően fogja befolyásolni az, hogy mennyit tudunk és ismereteinket hogyan tudjuk hasznosítani. Pontosabban kell ismerni a folyamatokat, a beavatkozás következményeit, előre fel kell mérni, ki kell számítani a lehetséges hatásokat.

Teendőink tehát a következők:

• takarékosság (energia, nyersanyagok);
• felkészülés (árvíz, klímaváltozás);
• elővigyázatosság (építkezés, termelés).

A környezet védelme nem csupán a természet szépsége és értékei miatt lényeges mindannyiunk számára. Ez életünk feltétele, az emberiség megmaradásának eszköze.