Az élőhelyek tönkretétele és a felszíni növénytakaró megváltoztatása miatt gyors kipusztulás fenyeget számos fajt. A legjobb úton haladunk afelé, hogy a Föld hatodik nagy kihalási eseményét valósítsuk meg. Az eddigi megismert nagy kihalási időszakok a következők:
A lokális és regionális kibocsátások a légkörbe vagy vizekbe globális környezeti változást okoznak. A szén-dioxid vagy kén-dioxid gyorsan elkeveredik a légkörben, növelve az atmoszféra teljes szén-dioxid- vagy kén-dioxid-tartalmát. A víz szennyeződése hamarosan eljut a nagyobb folyókba, tengerekbe, végül a világóceánokba - lásd erről Somlyódi László előadását a Mindentudás Egyetemén.
A globális változások hatása felerősítheti a lokális és véletlen események következményeit. Dél-Európa vagy Kalifornia pusztító erdőtüzeinek súlyosságát fokozta a száraz és meleg időjárás. Növekedett a pusztító áradások, hurrikánok száma (lásd a filmrészleteket). A sort tovább folytathatnánk. Számos jel mutat arra, hogy valami baj van.
Film: Filmrészletek áradásokról, hurrikánokról
Margot Wallström 2004 márciusában már úgy fogalmazott, hogy a Föld új földtani korszaka kezdődött meg, az antropocén kor. Ennek alapvető jellemzője, hogy az emberi tevékenység lényeges és néha domináns környezetformáló tényező. "A földtörténet során soha nem volt még példa a globális változások ilyen komplex rendszerére, amivel most szembesülünk. Terra incognita" - írja az EU környezetvédelmi főbiztosa, akit jól ismerünk, hiszen Magyarországon járt például a Tisza cianid-szennyeződése után is.
Bolygónkat geológiai és biológiai rendszerek: a légkör, a hidroszféra, a talaj és a bioszféra tartják életben. Ezek teszik a Földet lakható bolygóvá - ahogyan ezt Mészáros Ernő a Mindentudás Egyetemén tartott előadásában részletesebben is kifejtette. Az emberiség most már képes arra, hogy a környezetet olyan mértékben változtassa meg, ami meghaladja a természetes változások mértékét. Ugyanakkor nem vagyunk elővigyázatosak: nem ismerjük eléggé a Föld fizikai és biológiai rendszereit: a légkör, talaj, óceánok és a bioszféra működését, keveset tudunk e rendszerek folyamatairól. Anyagi haszon érdekében gátlástalanul használjuk és szennyezzük környezetünket.
A fenntarthatósággal tehát azért kell foglalkozni, mert a helyzet kritikussá vált. A számos elhárítandó veszély közül vizsgáljuk meg először az atmoszférához kapcsolódó ózoncsökkenést és az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid mennyiségének növekedését, illetve ezek lehetséges hatásait.