Karádi István

Infarktus és koleszterin

III. Hogyan keletkezik az infarktus ?

Gyakran észlelhető, hogy valakinek - különösen idősebbeknek - esetleg évekig vannak anginás fájdalmai, anélkül, hogy infarktust szenvednének el. Az első infarktus a fiatalabb korosztályban gyakran előzetes (ún. prodromális) tünetek nélkül, váratlanul következik be, katasztrófaszerű klinikai képpel, az esetek egy részében azonnali halállal.

Az atherosclerotikus plakkok szerkezetének és fejlődésének pontos megismerése választ adott erre a kérdésre. A későbbiekben sok szó esik még a koleszterinről mint az érelmeszesedés és infarktus fontos rizikótényezőjéről. A vizsgálatok során kiderült, hogy döntő jelentősége van a plakkok koleszterintartalmának az esetleges akut érkatasztrófák kialakulásában. A gyorsan növekvő plakkok koleszterinben dúsak. Az ún. magban a habos sejtek nagymennyiségű koleszterint tartalmaznak és a növekvő plakkot fedő fibrózus sapka a gyors növekedés következtében fokozatosan elvékonyodik (7. ábra).

7. ábra

A habos sejtek szétesése következtében a koleszterin a sejtközötti állományba is kikerül, ezáltal a plakk stabilitása csökken és instabil plakk jön létre. animáció A berepedésre hajlamos plakkok jellemzői Az instabil plakk részben a gyors növekedés, részben a koleszterin okozta gyenge struktúra miatt szakadékonnyá válik. Ez a beszakadás a fibrózus sapka széli részén, az ún. könyöktájon következik be leggyakrabban.

Animáció: A koszorúér hirtelen elzáródása vérrög keletkezése mellett

A hirtelen beszakadás, ill. berepedés (ruptúra) következtében érfali folytonossághiány jön létre, amit a szervezet kétségbeesetten igyekszik megszüntetni. Szöveti faktor kerül a keringésbe, amely a keletkezett rés helyén vérrög képződését segíti elő. Egy 3-4 mm átmérőjű koszorúér esetében a keletkező vérrög akár az egész verőér keresztmetszetét pillanatok alatt elfoglalhatja, lezárva az utat a véráram elől és súlyos vérellátási zavart okozva az artéria ellátási területén.

Az artériás vérellátás szerkezetéből fakadóan a károsodást szenvedő szövet területe általában ék alakú, az ék alapja az ellátó artériával ellentétes oldalon helyezkedik el. A szöveti károsodás mértéke nagymértékben attól függ, hogy az elzáródó artéria milyen átmérőjű, illetve a hozzá tartozó ellátási terület milyen kiterjedésű. Egy szövet vérellátási területe hasonlít egy folyó delta torkolatához, ahol a beáramló víz egy alapjával felfelé fordított háromszög alakú terület ellátását biztosítja. Minél távolabb vagyunk a tengerbe ömlő területtől, annál szélesebb folyószakaszok észlelhetők. A szíven kívül gyakran jelentkezik infarktus az agyban, a tüdőben, bizonyos, elsősorban hematológiai megbetegedések esetén a lépben (8. ábra).

8. ábra

Hogyan lehetséges az, hogy az esetek jelentős részében az infarktust megelőzően a betegnek nincsenek panaszai?

Az infarktust általában ilyenkor is megelőzik bizonytalan panaszok, de a fiatalabbak nem tulajdonítanak nekik különösebb jelentőséget. Ennek az az oka, hogy a fiatalabb, mondjuk 60 éves kor alatti betegek koszorúér-szűkületei általában nem haladják meg az 50 %-ot és a fiatalemberek szívizma edzett, a mindennapi tevékenységhez szükséges vérellátást ez a mérsékelt szűkület még bőségesen biztosítja. Ezért lehetséges, hogy a hirtelen plakkbeszakadást megelőzően jelentősebb tüneteket okozó angina általában nem jelentkezik.