Karádi István

Infarktus és koleszterin

I. Mi az infarktus?

A szívinfarktus első leírása az Ószövetségben található, bár az ókori Palesztinában nagyon ritka kórképnek számított. Ez elsősorban az ókori zsidóság táplálkozási szokásainak volt köszönhető, akik ellentétben az egyiptomiakkal főleg növényi eredetű élelmiszereket fogyasztottak. Az infarktus előfordulása azonban a legtöbb esetben halállal végződött, amelyet a Biblia így ír le: Nábál hirtelen haragú, nagyevő-nagyivó, mulatós természetű, ellentmondást nem tűrő ember volt, aki elutasította a Dávid vezette csapatok sarcolási kísérletét, felesége azonban eljuttatta Dávid embereinek a követelt élelmiszereket. "Mikor pedig Abigail Nábálhoz visszaérkezék, ímé olyan lakoma volt az ő házában, mint a király lakomája, és Nábál szíve vigadozék azon, mert igen megrészegedett; azért ő semmit sem mondott meg néki [...] Reggel pedig mikor Nábál kijózanodék, megmondá néki felesége ezeket a dolgokat; és elhala az ő szíve ő benne, és olyanná lőn, mint a kő. És mintegy tíz nap mulva megveré az Úr Nábált és meghala." (1Sám 25, 36-38) Az egész éjszakán át tartó mulatozás, majd erős pszichés megrázkódtatás következménye szívinfarktus lett, amely tíz nap múlva halállal végződött.

1. ábra

2. ábra

Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet

Létem ha végleg lemerűlt,
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantu mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!

3. ábra

A mindennapi ember számára az infarktus szívet érintő rohamot jelent, amely életet veszélyeztető helyzetet hoz létre. Sivító mentőautó, intenzív osztály, az életéért küzdő orvosok és halál. Az esetek túlnyomó többségében valóban ilyen akut szívet érintő katasztrófáról van szó, tudnunk kell azonban, hogy az infarktus elnevezés tágabb értelmű. Minden szervre és szövetre vonatkozik, és azt jelenti, hogy az adott szervet és szövetet ellátó artéria - általában igen gyorsan bekövetkező - elzáródása az artéria vérellátási területén súlyos oxigénhiányt, tágabb értelemben energiaellátási zavart hoz létre, mely a szerv, illetve szövet pusztulásával jár. Azokban a szövetekben, ahol a vérellátást úgynevezett végartériák biztosítják - ilyen éppen a szívizomzat is - az artéria elzáródása következtében egyértelműen szövetkárosodás jön létre. Vannak kettős vérellátású szövetek - például a tüdőszövet és az agy egyes területei is ennek tekinthetők -, ahol az ellátó artéria teljes elzáródása csak részleges károsodással jár, mert máshonnan odafutó erek részleges vérellátást biztosítva megakadályozzák az adott szöveti terület teljes pusztulását.

Napjainkban az artéria hirtelen bekövetkező elzáródásának (okklúziójának) a leggyakoribb oka a korunk pestisének nevezett érelmeszesedés, vagy szakmai nevén atherosclerosis.

Animáció: A szívinfarktus kialakulása

Ez a megbetegedés néptömegeket érint és ha hozzászámítjuk a vérrögképződéssel járó betegségeket is, akkor hazánkban a halálesetek több mint 50 %-a e betegségcsoport következménye.