Varga János

A madárinfluenza: járvány vagy hisztéria?

III. A madárinfluenza

III. 1. Előfordulás

A madárinfluenza világszerte előfordul. Influenzavírusokat eddig több mint 100 madárfajból izoláltak. Fertőzöttek lehetnek a vadon élő madárfajok, az állatkerti és a díszmadarak, valamint a házi baromfifajok is. A FAO adatai szerint 2003-tól 2006-ig 2748 H5N1 okozta járványkitörést regisztráltak madárállományokban.

Animáció: A madárinfluenza előfordulása

3. ábra

Madárinfluenza - madársűrűség Az emlősökben az influenzát rendszerint bizonyos altípusú, az adott fajhoz adaptálódottnak tekintett A influenzavírusok idézik elő (pl. emberben H1N1, H3N2, sertésben ugyanezeknek az altípusoknak a sertéshez adaptálódott változatai, lovakban a H7N7, H3N8 altípusok stb.).

Animáció: Gazdaspecifitás

A madarakban bármelyik HA altípusú A influenzavírus előfordulhat, közülük a H5 és a H7 altípusú törzsek gyakran nagy megbetegítő képességűek. Ezek a tyúkfélékben tömeges (30-90 %-os) elhullással járó influenzát képesek előidézni. Ilyen törzsek okozta járványok csirke-, illetve pulyka állományokban az USA-ban, Kanadában, Mexikóban, Európában pedig Olaszországban és Hollandiában (pl. H7N7, 2003) is előfordultak.

4. ábra

A madárvonulások főbb útvonulatai Délkelet-Ázsia országaiban 1997-től kezdődően a H5N1 törzsek okoznak madarakban megbetegedést, és jóllehet ezek a törzsek azóta jelentős genetikai változásokon mentek keresztül, a belőlük eredő változatokat állapították meg Romániában, Törökországban, 2006 elején Irakban, Bulgáriában, Görögországban, Cipruson, majd Németországban, Ausztriában és 2006 február elején nálunk is Bács-Kiskun megye két községének a határában is. Nálunk a betegséget elsőként, mint Európa több más országában is, hattyúkban észlelték.
Különféle influenzavírusokat, közöttük H5N1 törzseket 1970 és 1985 között nálunk is kitenyésztettek beteg gyöngytyúkból, kacsából, pulykából, de ezek akkor nem okoztak tömeges megbetegedést.

5. ábra

6. ábra