Varga János

A madárinfluenza: járvány vagy hisztéria?

A H5N1 törzsekre vonatkozóan ismételten bebizonyították, hogy az e törzsek által okozott fertőzések baromfiállományokban eleinte gyakran enyhe tünetekkel jártak, majd a hasítási régió előtti szakaszban a bázikus aminosavak feldúsulása miatt a törzs kórokozó képessége hirtelen megnőtt és az állományban tömeges elhullással járó influenza alakult ki. A megbetegítő képesség tehát ugyanarra a fajra nézve is jelentősen fokozódhat, a vírusnak az állományban való jelenléte során.

A változékonyság másik jelentős oka az RNS szegmentáltsága. Az RNS szegmentáltsága teszi lehetővé, hogy ha az adott gazda sejtjeiben egyidejűleg két eltérő altípusú vírustörzs szaporodik, akkor a külön-külön másolódó szegmentek a vírus összeépülésekor elcserélődjenek, átrendeződjenek és így különféle hibridek, például új HA altípusú vírus jöjjön létre. Mivel az immunitás a HA-ekkel szemben képződött ellenanyagokhoz kötött, egy új HA altípus megjelenése, illetve átjutása egy új fajba (pl. akár a H5 az emberbe) újabb influenzajárvány elindítója lehet. Ilyen hibridek mesterségesen is előállíthatók.

A HA típus nagyobb változásai a hemagglutináció gátlási próbával, a finomabb
változások a HA-ek monoklonális ellenanyagokkal való vizsgálatával, egészen pontosan pedig az egyes RNS-szegmentek (elsősorban a HA gén) szekvenálásával (nukleotid-tripletek), továbbá az egyes vírusfehérjék aminosavsorrendjének a meghatározásával követhetők nyomon. Manapság már mindegyik influenzavírus teljes génkészletének RNS-szekvenciái és az általuk kódolt fehérjék (peptidek) aminosavsorrendje is ismert, így az egyes izolátumok pontosan azonosíthatók, összehasonlíthatók, változásaik és szóródásuk is nyomon követhető. Ezáltal fontos következtetések vonhatók le az egyes vírustörzsek kialakulásáról, változásaik időbeli lefolyásáról, földrajzi és az egyes állatfajokban való terjedéséről. A HA fehérjék aminosavsorrendjének (kötőhely, hasítási pont) az ismerete pedig állatkísérletek nélkül is megengedi következtetések levonását az adott törzs estleges új gazdákhoz történő adaptációjára, kórokozó képességére. Ilyen alapon hasonlítják össze a világ különböző térségeiben nagy számban izolált H5N1 törzseket is.