Varga János

A madárinfluenza: járvány vagy hisztéria?

III. 2. Klinikai tünetek

A madárinfluenza klinikai képe nagyon különféle lehet. Vadkacsákban, vadlibákban és számos más vándormadárfajban is gyakran csak a bélcsatornára korlátozódó vírushordozás alakul ki, klinikai tünetek nélkül. Ezek a madárfajok tekinthetők az influenzavírusok természetes rezervoárjainak, a vírust a bélsarukkal ürítik; és ezek a madarak felelősek elsősorban a vírusok kontinensek közötti szóródásáért is. A tyúkfélékben (tyúk, pulyka, fácán, fogoly, fürj stb.) viszont ugyanezek a vírustörzsek 1-3 napos lappangási idő elteltével, nagyfokú elesettségben, légúti és idegrendszeri tünetekben, valamint hasmenésben megnyilvánuló, tömeges elhullással járó betegséget idézhetnek elő. A galambok természetes körülmények között nem betegszenek meg, mesterségesen, nagy adag vírussal fertőzve azonban megbetegíthetők és el is hullanak. Fogékonyak a díszmadarak (kanári, papagáj stb.) is, de ezek nálunk nem kerülnek kapcsolatba sem vadon élő madárfajokkal, sem pedig házimadár-állományokkal.

Animáció: Bágyadtság, duzzadt fej....