Lehet-e élet a Marson 2008-ban?

Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt az sem zárható ki, hogy az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-űrszonda 2008. május 25-én kezdődő küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élőhelyek és élőlények a legújabb kutatások fényében. 

A marsi élet abortusza

Egyre több bizonyíték utal tehát arra, hogy négymilliárd évvel ezelőtt a Mars melegebb és nedvesebb égitest volt, mint napjainkban (lásd a fantáziaképet). Az Mars Global Surveyor űrszonda által feltérképezett globális domborzati viszonyok arra utalnak, hogy az egykori nedves Mars felszíni vízkészletének jelentős része az északi területeken gyűlhetett össze, egy hatalmas óceán formájában. A nagyobb medencéket, krátereket és más mélyedéseket pedig tavak, illetve tengerek töltöthették ki. A légkör vastagabb lehetett, és a felszín talán magasabb hőmérsékletű volt, igaz a modellekkel viszonylag nehezen rekonstruálhatók az ősi felszíni viszonyok. A bolygót mágneses és légköri pajzsok védték a káros sugárzások ellen. Ilyen körülmények között - amely hasonló lehetett az akkori Földéhez - megjelenhetett az általunk ismert élet.

Az élet (ha valóban megjelent) talán a hévforrások környékén alakulhatott ki. 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt a Mars vulkanikusan aktív égitest volt, s számos hidrotermális környezet létezett, ahol a víz, a hő és a kéregből kioldott ásványi anyagok egyaránt rendelkezésre álltak. A földi baktériumok genetikai elemzése azt mutatja, hogy legvalószínűbb közös ősük egy ún. hipertermofil (az extrém magas hőmérséklethez alkalmazkodó) faj lehetett, vagyis a földi élet a hévforrások környékén vehette kezdetét.

Megszületett-e az élet a Marson 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt, vagy csak a Földön történt meg ez a csoda? Izgalmas a kérdés: ha az egyik bolygón megszületett az élet, akkor egy hozzá hasonló a másikon miért nem? Talán még izgalmasabb lenne az a lehetőség, hogy csak az egyik helyen történt meg az átmenet élettelen és élő között, de az élő szervezetek esetleg egy meteorit belsejében átvándoroltak a másik bolygóra is, "gyarmatosítva" azt, amire épp a hasonló környezet miatt volt meg minden esélyük. (Ilyen és hasonló elképzeléseket foglal magába az ún. pánspermia-elmélet, amelynek alapja, hogy az élet vándorolhat az égitestek között).

A legizgalmasabb pedig az az elképzelés, hogy mindkét helyen kialakult valami, amit ma életnek nevezünk, s ezek a primitív élőlények valóban megváltották "kozmikus útlevelüket" a szomszédos bolygóra, ahol aztán globális csatában dőlt el, hogy melyikük az életképesebb. Ez esetben nem lehetetlen, hogy minden és mindenki itt a Földön egykori marsi élőlények leszármazottja volna. Az a lehetőség pedig már szinte kísérteties, hogy a két bolygó életformái kölcsönösen előnyös módon összekapcsolódtak, egymásba épültek, és hogy mi ennek a szimbiózisnak lennénk a termékei. Mindezekre egyelőre nincs bizonyíték, az elméleti lehetőség vizont létezik.