Lehet-e élet a Marson 2008-ban?

Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt az sem zárható ki, hogy az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-űrszonda 2008. május 25-én kezdődő küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élőhelyek és élőlények a legújabb kutatások fényében. 

Alapvető környezeti feltételek a Marson

A Mars a Földhöz leginkább hasonló égitest a Naprendszerben. A Földnél kicsit messzebb kering a Nap körül, a felszínén uralkodó hőmérséklet- és nyomásviszonyok között stabilan nem létezhet folyékony víz. Egykor jobb volt a helyzet, a mai Mars azonban általában kevéssé alkalmas az általunk ismert élet befogadására.

A Mars szilárd felszínű kőzetbolygó, számos fizikai jellemzője, köztük belső szerkezete, összetétele, tengelyferdesége és számos felszínalakító folyamata hasonló a földiekhez. A nappalok és éjszakák szinte ugyanolyan hosszúak, mint nálunk, a bolygó tengelyferdesége következtében a Marson is vannak évszakok, és felszínén számos változás figyelhető meg napjainkban is. Az egyik fontos fizikai eltérés, hogy a marsi gravitáció csak harmada a földinek.

A Mars, a Föld és a Vénusz méretarányos képe (balról jobbra)

Bár a bolygó alacsony szélességű pontjain, a helyi nyár folyamán, délidőben fagypont fölé kúszhatna a hőmérő higanyszála, globálisan mégis hideg égitest: a felszíni átlaghőmérséklet -54 Celsius-fok (a Földé +15 Celsius-fok). Ez az alacsony hőmérséklet az élet lehetőségét tekintve az anyagcsere-folyamatok sebessége és a folyékony víz megjelenése szempontjából egyaránt kedvezőtlen.

A légkör igen ritka, a felszíni légnyomás átlagosan mindössze 6 mbar, emellett rendkívül száraz is: sokkal kevesebb vízgőzt tartalmaz, mint a legszárazabb sivatagi tájak feletti atmoszféra a Földön. A légkör 95%-a szén-dioxid, oxigén csak nyomokban fordul elő. Ózonréteg nincs, a felszínt intenzív ultraibolya-sugárzás bombázza.

A Földhöz hasonlóan a Marson is minden olyan kémiai elem rendelkezésre áll, amely az általunk ismert, szén-alapú élethez szükséges. Ugyanakkor a felszíni réteg erősen oxidált, továbbá tele van olyan agresszív kemikáliákkal, amelyek minden szerves anyagot gyorsan lebontanak. Az élethez szükséges energia alapvetően két forrásból származhat: a Nap energiájából (fotoszintézissel), illetve különféle szervetlen vegyületek redukálásából (kemoszintézissel) - elvben mindkettőre lenne lehetőség a Marson.

Fontos leszögezni, hogy amikor a marsi élet lehetőségéről beszélünk, akkor ezalatt az általunk ismert élethez hasonló életformákat értünk, mivel csak földi analógiákból, tapasztalatokból és vizsgálati módszerekből indulhatunk ki. Ez alapján az esetleges jelenlegi marsi élet legnagyobb akadályának a felszínen stabilan jelenlévő folyékony víz hiánya, és az erős ultraibolya sugárzás jelenléte tűnik, ami elsősorban a ritka légkör jelenlegi jellemzőire vezethető vissza.