A nagyit szeretem a legjobban!

Mit lehet tenni, ha a kicsi a nagymamájához ragaszkodik inkább, nem a szüleihez? Hogyan lehet visszaállítani az édesanya tekintélyét? Meddig egészséges a kisgyermekkori maszturbáció? Milyen jelei vannak annak, ha a kicsi szorong a bölcsiben? Benda Viktória gyermekpszichológus válaszol.

33 éves vagyok, egy hétéves fiúcska meg egy három és fél éves kislány édesanyja. A problémám az, hogy a kisfiammal mindegyre veszekedünk, nagyon gyakran felesel, semmit nem csinál úgy, ahogy mondom. Ha erélyesebben rászólok, azonnal sírni kezd.

Lehetséges, hogy ezt a viselkedést kezelni kellene vagy természetes? Lehet, hogy születési rendellenesség? A köldökzsinór a nyakára volt tekeredve kétszer, amikor kibújt a hasamból. Három hónapos korától rendszeresen járunk vele pszichológushoz. Gyógytornára is járunk, amit naponta 4-szer 5-ször kellett elvégeztetni a gyerekkel, egészen 4 éves koráig. A doktornő szerint ekkorra lesz vele minden rendben.

Abban, hogy ön nem jön ki jól a kisfiával, a születéskor történteknek nincs közvetlen hatása. Közvetve viszont lehet; ez azt jelenti, hogy a kapcsolat (ki)alakulására hathattak a születéskori események.

Ön csak egy esetet említ levelében, ami kisfia érzékenységére és kiszolgáltatottságára utal.

Ebben a kapcsolatban ön a felnőtt, önnek van irányító, nevelő szerepe. Nagyrészt ön és környezete ad mintát 7 éves kisfia viselkedéséhez. Így a veszekedéséhez, feleseléséhez is!

Ebből az is következik, hogy az ön kezében van a kulcs kisfia viselkedésének megváltoztatásához: ha ön olyan mintát tud mutatni neki, amit tőle elvár (tisztelettel beszéljen, figyeljen atz anyukájára, első szóra csináljon meg valamit, stb.), akkor az hatni fog kisfia viselkedésére is. Hosszabb-rövidebb időn belül kisfián is fogja tapasztalni a pozitív változásokat!

Azt javaslom, próbálja megérteni kisfia igényeit: ha ellenáll valaminek, akkor annak vajon mi lehet az oka. Inkább beszéljék meg higgadtan a dolgot, ne kiabáljon vele. Ha lehet, kössön vele kompromisszumot, ne törje le az önértékelését a sok ripakodással. Ha nem megy bele a veszekedésbe, higgye el, kisfia sem fog. Időnként, kisebb dolgokban is engedhet, hogy a későbbiekben kisfia is megtanuljon engedni. El is lehet viccelni néha a dolgokat, akkor mindjárt nem lesz olyan felforrósodott a helyzet.

Röviden megfogalmazva: mutasson példát kisfiának, hogy milyen viselkedést vár el tőle. Tanítsa meg őt, hogyan kell tisztelettel beszélni a másikkal - a saját mintáján keresztül. Mindehhez sok türelmet és kitartást kívánok, higgye el, meglesz az eredménye.

Üdvözlettel:

Benda Viktória