A nagyit szeretem a legjobban!

Mit lehet tenni, ha a kicsi a nagymamájához ragaszkodik inkább, nem a szüleihez? Hogyan lehet visszaállítani az édesanya tekintélyét? Meddig egészséges a kisgyermekkori maszturbáció? Milyen jelei vannak annak, ha a kicsi szorong a bölcsiben? Benda Viktória gyermekpszichológus válaszol.

Egy ismerősöm gyermekével lenne egy bizonyos probléma, ami nem is tudom, hogy tényleg az-e. Kétéves a kisfiú, és kb. egyéves kora óta bármilyen tárgyra "rámászik", és olyan mozgást csinál, amivel a nemi szervét "izgatja", természetesen még pelenkán keresztül.

Ez egy-két alkalommal nem is lenne akkora probléma, de szinte rendszeresen ezt csinálja, és olyan szinten tudja csinálni, hogy néha teljesen kimerül benne, és remeg utána. Nem lehet rá sehogy sem hatni, és valójában a szülők nem is tudják, hogyan kezeljék a dolgot. Hiába szólnak rá, fél perc múlva folytatja.

Ezt hagyni kéne, vagy inkább erősebben rászólni, vagy akár ráütni a fenekére, hogy ne csinálja? Egyáltalán, miért van ez? Jó, hát az nyilvánvaló, hogy jó érzést kelt magának ezzel, de ez természetes? Van esetleg hasonló tapasztalata?

Én még attól is félek, hogyha esetleg "durvábban" kezelik le ezt a dolgot a szülők, akkor később gátlásai lehetnek a kisfiúnak. Arra természetesen vigyáztak a szülők, hogy sose lássa a gyerek őket, amikor együtt vannak, tehát az sem lehet, hogy ezt látta esetleg a gyerek.

Nagyon megköszönném, ha esetleg tudna valami tanácsot adni az ügyben, vagy elmondaná a véleményét a dologról, hogy mitől lehet, mert egyre aggasztóbb a dolog.

A kisgyermekkori maszturbáció (a nemi szerv ingerlése saját maga által) természetes és egészséges dolog egészen addig, amíg kényszeressé nem válik (azaz más tevékenységben akadályozza a gyermeket).

Ahogy leírja ismerőse kisfiának viselkedését, arra következtetek, nála már a kényszerességig fokozódott ez a fajta öningerlés. Ahhoz sajnos kevés az információm, hogy a pontos okát meg tudjam állapítani, nem ismerem a családi hátteret, az életmódjukat.

Ezért általánosságban azt tudom mondani, hogy ez egyfajta figyelemfelhívás a kisfiú részéről. Ily módon próbál valamilyen indulatot, érzelmet ébreszteni szüleiben. Fontos lenne tudni, hogy az első megjelenés körül milyen események történtek a kisfiú környezetében, egyáltalán volt-e kiváltó oka. És hogyan reagáltak a szülők?

A szülői reakciónak nagyon fontos szerepe van: ha úgy tesz, mintha észre sem venné, az sokszor olaj a tűzre, mert magában meg bosszantja a szülőt, és előbb-utóbb kifakad. Ráadásul a gyermek üzen valamit a szülőnek ezzel a viselkedésével. Ha megdorgálja ezért, az meg gátlásokat ébreszt a kisfiúban. Semmiképpen sem javaslom az ismerősének, hogy megüsse a gyermekét.

Azt el lehet mondani a kisfiúnak, hogy ez olyan dolog, amit nem illik mások előtt csinálni - mint az orrpiszkálás vagy a WC-használat. A szülőknek pedig azt javaslom, figyeljék meg gyermeküket: lehet-e valamilyen igénye a gyermeknek, amit nem, vagy nem a megfelelőképpen elégítenek ki?

Ha ez a viselkedés továbbra is fennáll és zavarja a szülőket és a gyermeket a normál napi tevékenységében, akkor forduljanak pszichológushoz (személyesen)!