Ennyi ellentmondás egy kislányban

Hogyan szoktassam le a hisztiről a kislányomat? Milyen idős korig "egészséges" meztelenkedni a gyerekek előtt? Normális, ha a hatéves kislányom mindig engem akar? Miért kezelhetetlen otthon egy óvodában aranyos, jó magaviseletű kislány? Van-e valami hátránya annak, ha egy baba nem kúszik-mászik? Sződy Judit pszichológus válaszol.

Kedves Judit!

Két gyermekem van, egy 9 éves fiú és egy 6 éves kislány. A problémám a következő: a kislány szinte minden éjszaka átjön. és közénk mászik. Képtelenség tőle pihenni. Kezdésnek a közös takarót - amivel a férjemmel takarózunk - lerúgja, mert neki melege van. Én viszont fázom.

A következő, hogy úgy nyugszik meg igazán, ha dörzsöli az arcom. Ez egyrészt fárasztó, másrészt amikor már nem tudja kontrollálni - felületesen alszik - a mozdulatait, fájdalmas is. Most már felkelek és visszakísérem a helyére, de ez sem megoldás, mert az nem pihenés, ha egy éjaszaka 5-6-szor felkelek és a helyére kísérem.

Egyébként korának megfelelő érettségű, kiegyensúlyozott, jókedvű, intelligens (ezek az óvónő, és a logopédul szavai) kislány. Próbáltam már ígérettel, vágyott játék megvételével. Zsarolással, pl. édességtől való eltiltás (imádja az édességet). Minden 1-2 napig működik. De a legvágyottabb játékra is azt mondja két nap után, hogy inkább nem kell.

Talán még fontos, hogy délután az óvoda után leülök., és el kell telnie tíz percnek, mire "átáll" arra, hogy ott vagyok. Ez idő alatt az ujját szopva a másik kezével az arcom dörgöli. Az óvodában nem sír utánam, nem keres, tudja, hogy megyek érte. 4 éves kora óta főiskolára járok, de csak a tanulmányi szabadság alatt tanulok, tehát az nincs, hogy vele nem foglalkoznék, elküldeném a tanulásra hivatkozva. Egyetlen helyzet, amikor nem teljesen az övé vagyok, amikor a báttyával foglalkozom. A kislány egyébként is nagyon anyás, nehezen viseli, ha az apjával, vagy a testvérével beszélek, őket szeretgetem.

Ha van valami jó ötleted, szívesen venném. Vagy forduljak gyermek pszichológushoz? Minden egyéb területen megfelel a korának. Sőt, talán mivel a bátyáttól is sokat tanul, előrébb is tart. Érzelmileg is kiegyensúlyozott, talán kicsit önző, de csak ha rólam van szó, mert egyébként mindent - játékot, élelmet - megoszt szó nélkül másokkal.

Kedves Kinga!

Ha a kislány más területeken megfelel a korának, vagy még előbbre is tart, az nem biztos, hogy az érzelmi érettsége is a helyén van. Amit csinál, az meglehetősen erősen jelzi az érzelmi lemaradást, teljesen babásan viselkedik. Az egyik javaslatom az lenne, hogy te próbáld nagylánynak kezelni. Vagyis ne engedd meg, hogy az ágyatokat birtokolja, mint egy kisbaba. Nem azt mondom, hogy taszítsd ki a paradicsomból, hiszen lehet, hogy éppen azért megy át hozzátok, mert nélküled szorong. De ne engedd, hogy az ágyatokban aludjon, és titeket molesztáljon. Az éjszaka a tiéd, és a férjedé. Tegyél egy matracot az ágyad mellé, arra átmehet, ott saját takaróval aludhat, ha éppen mindenképp ott akar maradni. Biztosítsd róla, hogy jelen vagy, nyúlj le hozzá, és simogasd a hátát, amíg el nem alszik. Az esti elalvás a saját ágyában történjen, és csak az első elalvásnál vehesse birtokba a matracot. A hálószoba a tiéd és a férjedé alapvetően. A zsarolás nem megengedhető nevelési forma - kamatostul visszakapod majd, mint minden mást. A következetesség és a határok megszabása viszont nagyon is alkalmazható.

A teljes kiutasításra azért nem beszéllek le, mert ennek a túlságos ragaszkodásnak valami oka van. Vagy a kislány szorong valami miatt, vagy az egész család szerkezetének sajátosságából adódik ez a probléma, tehát valójában családterapeutát igényelne. Akár így, akár úgy, javaslom, hogy keressetek szakembert.

Abból, amit leírtál, mindössze ilyen válaszra futja. A gond kibogozásához egy (vagy több) hosszabb beszélgetés segítene hozzá.

Szia: Judit