Válogatós gyerekek, válogatós felnőttek

Vágólapra másolva!
Az, hogy egy kisgyerek válogatós, és csak bizonyos ételeket hajlandó megenni, természetes folyamat, amely jó esetben iskoláskorra elmúlik. Ám vannak válogatós felnőttek is - esetükben a válogatósság ugyanolyan étkezési zavarrá válhat, mint az anorexia vagy a bulimia.
Vágólapra másolva!

- Változtassuk meg a gyermek életmódját! Megfelelő sport, a játék, a fizikai terhelés meghozhatja az étvágyat.

- A válogatós gyermeket vonjuk be a vásárlásba: segítsen kiválogatni az élelmiszereket, és hagyjuk, hogy segítsen az elkészítésükben.

- Ha valamit különösen nem szeret, fogadjuk el, és tápértékben hasonló, más élelmiszerrel helyettesítsük.

- A szépen terített asztal, az ételek ötletes, ízléses elrendezése a tányéron étvágyjavító hatású. Az ehető - és egészséges - "díszítőelemek" (sárgarépa, uborka, citromkarika, különböző gyümölcsök, petrezselyem, paprika, tojáskarika, reszelt sajt stb.) nemcsak tetszetősebbé és kívánatosabbá teszik az ételt, hanem növelik annak élvezeti értékét is.

- Lehetőség szerint egyen együtt a család! A másik tányérja mindig izgalmasabb, ezért érdemes időnként megengedni a gyereknek, hogy a szülők tányérjából csenjen el egy-egy falatot.

- Tartsuk be szigorúan az étkezési időket, és az étkezések között ne engedjük nassolni a gyereket, hiszen ezzel már időközben jóllakik.

- Ne erőltessünk semmit! A gyerekek megtanulják, hogy akkor hagyják abba az evést, ha jóllaktak. Ne fenyegessük meg őket, és ne kényszerítsük arra, hogy az utolsó morzsáig mindent egyenek meg a tányérjukról.

- Ne tiltsunk semmit! Egy vizsgálat eredményei szerint azok a gyerekek, akiket eltiltottak az édességtől, sokkal többet nassoltak életük későbbi szakaszában.

- Ne használjuk az ételt jutalmazásra, és ne is alkudozzunk a gyerekkel az evés kapcsán.

- Ne hagyjuk magunkat ugráltatni. Ahelyett, hogy minden válogatós gyerek számára külön főznénk, kínáljunk mindenkinek többfélét, fehérjét, zöldséget, kenyeret, gyümölcsöt és tejet. Párosítsuk az ismerős ízeket az ismeretlenekkel, a kedvenc falatokat a kevésbé kedveltekkel.

- Engedjük, hogy a gyerek felálljon az asztaltól! Ne erőltessük, hogy ott üljön akkor is, ha már befejezte az evést.

Huták Judit