Középkorú hülyegyerekek a Weezerben

Rivers Cuomo lazít a kemény kéz politikáján, engedi a többieket is dalokat írni, a Weezer pedig ismét szül pár biztos slágert, és egy közepes lemezt, ami ezúttal piros. A Ladytron életteli humanoidra emlékeztet negyedik lemezén, Paul Weller szólókarrierjének talán legjobb lemezével ünnepli 50. születésnapját, a Trousers széles inspirációs skáláról merít első lemezén, a nu-metál szép napjait sírja vissza a Disturbed, és egyre csak komolyodik a Zutons. Lemezajánló.

The Trousers: Planetary Process

Várakozások: A korábbi esztendők pangása után valamikor 2007 elején-közepén pörgött fel látványosan a gyerekcipőt lassan levető, tágan vett hazai indie-szcéna, és a stílus időközben albuméretté csiszolódó, egyre népszerűbb klubzenekarai szakajtónyi EP, kislemez miegymás után meglepően csekély idő alatt álltak elő debütáló nagylemezzel, jóformán zsinórban, a még mindig javában dúló magyar indie forradalomból pedig ezúttal a budapesti Trousers veheti ki a részét. A Kőváry Zoltán énekes/gitáros/dalszerző (akit egyébiránt az Amber Smith-ből is ismerős lehet) vezette zenekar négy éve alakult, az azóta eltelt időben pedig átesett jónéhány tagcserén (legutóbb épp a kevéssel a lemez elkészülte után lépett ki az eddigi basszusgitáros), így az alapító tagok közül most már csak a frontember, és a csörgős-vokalista - újabban pedig már billentyűző - Ábrahám Ambrus maradtak. Ugyan a bemutatkozás az eredeti tervekhez képest jó fél évet késett, ez a kis csúszás lehetőséget adott a zenekarnak arra, hogy kényelmesen felvezesse az albumot a Petőfi Rádió és az MTV által egyaránt sokat sugárzott - és egy tengerentúli kiadó válogatáslemezére is felkerült - kislemez illetve klipszámmal, a fülbemászó Blood For You-val, a napokban megjelent nagylemeznek pedig jó esélye van rá, hogy még ismertebbé tegye a zenekar nevét.

Eredmény: A Trousers zenei célkitűzései a 2004-es indulás óta többé-kevésbé változatlanok, a fő irányt alapvetően a hatvanas-hetvenes évek blues orientált rockzenéje, a brit pop stadionénekeltetésre kihegyezett vonala, illetve a 2002 tájékán feltűnt, "The...s" keretbe foglalható retro-garázsbandák jelentik, a zenekar pedig figyelemre méltó biztonsággal és dalszerzői rutinnal mozog ebben a közegben. Az egy darab, körbe-körbe forgó grúvra és dallamenetre épített, vonós hangszíneket is bevető Blood For You komor melankóliája kakukktojás, a dalok többsége jóval hangosabb és gitárközpontúbb (jó példa erre a lendületes, nyers garázsrock Say Something), mindamellett azért korántsem egyhangú döngölésről van szó. Megnyugtatóan széles az inspirációs lista, a Stones-tól kezdve Bowie-n át egészen mondjuk az Oasisig, sőt a lemez egyik legszimpatikusabb dalába, a Bring Me Down-ba bekúszó house-zongora és dobgép a kilencvenes évek elejének Primal Scream-jét is eszünkbe juttathatja.

Kiknek ajánlható: Bőrkabátot és éjszaka is napszemüveget viselők előnyben.

Olyan, mint: A klasszikus brit rock magyarországi helytartója.

(SZSZCS)