A Föld éghajlata

 

A trópusi monszun vidékek helyzetét elsősorban nem az Egyenlítőtől való távolság határozza meg. Ott alakultak ki, ahol a forró övezetben nagy kiterjedésű szárazföld óceánnal határos. Területük nem összefüggő, hanem helyenként a forró övezet átmeneti és térítői övébe ékelődik.

A nyári és a téli monszun szerint váltakozik az esős és a száraz évszak. A nyári monszun bő csapadékot szállít, de a domborzat erősen befolyásolja ennek megoszlását. A trópusi monszun legjellegzetesebben Indiában, a Hindusztáni-félszigeten jelenik meg.

Mivel a forró övezetben a monszun szélrendszer kialakítását a földrészek nyugati partjai előtt futó hideg tengeráramlások megakadályozzák, a trópusi monszun vidékek a szárazföldek keleti oldalán foglalnak helyet. Éghajlatuk és időjárásuk az Egyenlítő környéki (szavanna) övre emlékeztet. A "tél" száraz, napsütéses. A napi hőingadozás ilyenkor nagyobb. A nyári esős évszakot rövid, forró "tavasz" előzi meg, amely a szárazföldet erősen fölmelegítve a nyári monszun megindulását okozza. A nyár itt is fülledt, csapadékos. Az évi csapadék 1000-2000 mm. A hirtelen bekövetkező monszunváltozások pusztító hurrikánokkal, tájfunokkal, orkánokkal járnak. A télen alacsony vízállású folyókon a nyári monszun hatalmas áradásokat támaszt.

A bőséges csapadék miatt a természetes növénytakaró az erdős szavannákhoz hasonló vagy annál zártabb monszunerdő, amely a legnagyobb területet Délkelet-Ázsiában foglalja el.