Munkaközvetítés, munkaerő-kölcsönzés

A foglalkoztatási törvény értelmében eddig is szigorú feltételeknek kellett megfelelnie azoknak a vállalkozásoknak, amelyek munkaközvetítéssel foglalkoztak. A Munka Törvénykönyve 2001. július 1-jétől hatályos módosítása pedig egy egész fejezetet szentel a munkaerő-kölcsönzés szabályozására. A két törvény alapján 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet foglalja össze a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenységre, illetve annak nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat.

A vagyoni biztosíték a munkaközvetítő vagy munkaerő-kölcsönző vállalkozás által hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét. A magán-munkaközvetítésnek 2003. május 9-étől csak akkor előfeltétele vagyoni biztosíték letétbe helyezése, ha a munkaközvetítés külföldi munkavégzésre irányul. Az eddig hatályban volt szabályozás ugyanis akkor is vagyoni biztosítékot írt elő, ha a munkát keresőtől díjat szedtek be a közvetítésért. Tekintettel arra, hogy ezentúl a közvetítésért tilos az álláskeresőtől díjat vagy költségtérítést kérni, azok a belfölre közvetítő cégek, amelyek eddig díjazás ellenében végezték tevékenyégüket, a jövőben ugyan nem kérhetnek díjazást, viszont a letett 300 ezer forintos vagyoni biztosítákot visszakapják.

A külföldi munkavégzésre irányuló munkaközvetítés 500 000 forint vagyoni biztosíték letétbe helyezése után folytatható. Külföldre irányuló munkaerő-kölcsönzés pedig kizárólag 1 000 000 forintos vagyoni biztosítékkal végezhető.

Amennyiben a magán-munkaközvetítő munkaerő-kölcsönzést is végez, külön kell letétbe helyezni a biztosítékokat. A kártérítésre felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő 30 napon belül pótolni kell, ennek megtörténtét igazolni kell a munkaügyi központnak. Amikor a munkaügyi központ törli a nyilvántartásból a vállalkozást, a vagyoni biztosítékra kötött letéti szerződés legkorábban a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónap elteltével szüntethető meg.