Zenél a vászon

Pontosan ez az, amiért annyian utálják a musical műfaját: Az operaház fantomja. És persze az is tény, hogy sokan meg éppen ezt szeretik. Webber és Schönberg (utóbbi a Nyomorultak szerzője) azonban valójában nem az igazi, eredeti musical művelői. Külön kategóriát hoztak létre, melynek sokkal több köze van a közép-európai operetthez, mint ahhoz, amit ténylegesen musicalnek hívhatunk - utóbbi ugyanis ízig-vérig amerikai műfaj. Mi most megkíséreljük a frissen bemutatott Az operaház fantomját elhelyezni a filmmusical történetében. Csak a miheztartás végett...

Producerek (2005)

Ez az a ritka eset, amikor filmből lett a Broadway-musical, és onnan kerül újra vászonra. Az első verziót Mel Brooks írta és rendezte 1968-ban - tegyük hozzá úgy, hogy kottát olvasni nem tudott, a dalokat tehát felénekelte egy magnószalagra, és profi zenészek vetették papírra. A film egyik főszerepét Dustin Hoffman alakította volna, de ő inkább a Diploma előtt című film főszerepét választotta, helyét pedig Gene Wilder vette át. A történet egy lecsúszott Broadway-producerről szól, aki egy fiatal szerzővel karöltve különös musical színpadra állításba fog, melynek főszereplője Hitler. A bizarr történet és a filmben színpadra állított musical címe (Tavasz Hitlerrel) miatt csak nagy nehezen mutatták be a filmet - Peter Sellers közbejárása kellett hozzá. Igazi virágzását néhány évtizeddel később, a 2001-ben bemutatott Broadway-verzióval érte meg, mely rekordot döntött 12 Tony-díjával. (A mai napig telt házzal játsszák.) Az ebből készült újabb filmváltozatot most forgatják - több olyan szereplővel, akiket a Broadway-verzióból emelnek át, például Nathan Lane-nel, Matthew Broderickkel és Roger Barttal. A női főszerepet eredetileg Nicole Kidmanre osztották, de ő egyeztetési problémák miatt visszalépett, és szerepét Uma Thurman vette át.

* * *

Hajlakk (2006)

Ismét egy musical, mely a vásznon debütált - John Waters híressé vált 1988-as rendezésében, persze még prózai változatban -, és csak később került színpadra. A "feeling" ezúttal is retró, hiszen a történet a '60-as évek Baltimore-jában (a rendező szülővárosában) játszódik, és egy dundi lányról szól, akinek minden vágya, hogy táncosként dolgozzon. A film ironikus hangvételénél fogva elsősorban az értelmiségi rétegnek szólt - ez abból is látszik, hogy a Sundance filmfesztiválon és a Független szellem (Independent Spirit) díjkiosztóján szerepelt sikerrel; de emellett jelentős bevételt is produkált. (Ha az alkotásra a magyar filmrajongók közül nem emlékeznének sokan, a folytatásaként is felfogható Cry-Baby-re már biztosan, annak ugyanis Johnny Depp játszotta a főszerepét.) A 2001-ben bemutatott Broadway-előadás évek óta hatalmas közönségsiker, és 9 Tony-díj büszke tulajdonosa. (Ezzel a Producerek legfőbb riválisa.) A belőle adaptált filmmusicalt 2006-ban tervezik bemutatni, de a forgatás még nem kezdődött el, sőt, azt sem hozták nyilvánosságra, hogy kik játsszák majd a főszerepeket.

* * *

Sweeney Todd (2006)

Még a West Side Story kapcsán emlegettük Stephen Sondheim nevét, aki nemcsak szövegíróként, hanem elsősorban zeneszerzőként számít az egyik - ha nem a - legkifinomultabb, legelismertebb musicalszerzőnek Amerikában. (Európában sajnos alig ismerik.) Számos műve közül az egyik legnehezebb és legkülönlegesebb a Sweeney Todd, melyet először 1979-ben mutattak be a Broadwayn a legendás Angela Lansbury főszereplésével. A viktoriánus Londonban játszódó történet főhőse a címszereplő borbély, akinek kényelmes székében a kliensek torkát egyszer csak elvágják... Később holttestük egy húsdaráló üzemben landol, melynek tulajdonosnője a város legízletesebb pástétomát állítja elő! Az egyre gyakrabban eltűnő vendégek esete szemet szúr egy biztosítótársaságnak, így a bűnösök hamarosan lelepleződnek. A XX. század egyik legkegyetlenebb, kétségtelenül legvéresebb musicaljét egy igazi rendezőzseni, Sam Mendes tervezi filmre vinni 2006-ban. A szereposztás egyelőre nem állt össze, de nem is lesz könnyű megtalálni az alkalmas színészeket: a zene ugyanis operaénekesi kvalitásokat igényel.

Gyárfás Dóra