Békesi László

Mit várhatunk egy modern államtól - és mibe kerül ez nekünk?Gazdaságpolitika és államháztartás a 21. század elején

I. Bevezetés

A modern, parlamentáris demokráciák alapelvein és különböző fejlettségű, ám piacgazdasági szisztémán nyugvó és működő államok mindegyike új kihívásokkal, erős reform-kényszerrel szembesül az új évezred elején. A problémahalmaz természete és a megoldandó feladatok tartalma hasonló vagy azonos Európától az Egyesült Államokig, Ausztráliától Japánig, a fejlett államoktól kezdve egészen a felzárkózó, közöttük a posztszocialista kelet-közép-európai államokig.

A megoldandó dilemma kettős nyomás alá helyezi a modern államokat:

• meg kell felelniük a globális világgazdaság versenykövetelményeinek, gazdaságpolitikájuk alakításával kedvező feltételeket teremtve a kiélezett, világméretű hatékonysági versenyben résztvevő gazdasági szereplők számára;
• egyidejűleg garantálniuk kell a társadalmi stabilitást és kohéziót, megelőzni a jövedelem- és vagyonpolarizáció negatív következményeit, elkerülni a társadalmi robbanás veszélyét, hatékonyan menedzselni az esetenként kiéleződő szociális problémákat, megoldást találni az esélyek veszélyes mértékű különbségének csökkentésére.

A modern államok mindegyike szembekerül a hatékonyság és versenyképesség versus társadalmi béke és szolidaritás gyötrő problémájával.

Az alapkérdés kibontása érinti a modern államok szerepének, társadalmi és gazdasági funkcióinak változását, a szociális rendszerek átalakítását, az államháztartás szerepét és feladatait, valamint az állampolgárok öngondoskodásának és tehervállalásának terjedelmét egyaránt.

Több társadalomtudós úgy véli, hogy a Nyugat-Európa számos országában kifejlett és méltán népszerű ún. "jóléti állam" a sokasodó problémák dacára sincs válságban, csak pazarló túlzásaitól kell megszabadítani; és "karcsúsítva" a 21. században, globális világgazdasági körülmények között is ideális megoldást kínál az egyes nemzetállamoknak az új ellentmondások feloldására.

Nehezebb a helyzet a posztszocialista országokban, ahol már - Kornai János kifejezésével - a "koraszülött jóléti állam" további működtetése is túlterheli a gazdaság erőforrásait, nem is szólva a valódi jóléti államok és a szegényes kelet-európai változat közötti szakadéknyi minőségi különbségről.

Érthető, hogy sokan a 20. század legnagyobb vívmányának tekintik a jóléti államot (lásd például Berend T. Iván írásait) és kísérletet tesznek elméleti átmentésére, azaz lehetőséget látnak a "túlérett" jóléti állam dinamizálására, reformálására - lényege, azaz a széleskörű és magas színvonalú állami gondoskodás érintetlenül hagyása mellett.

Léteznek azonban olyan, gyakran determinatív erejű tényezők, amelyek más megvilágításba helyezik a modern államok szerepét, így a jóléti állam megítélését és jövőjét is. Elemzésemben a gazdasági konjunktúra feltételeit és követelményit vizsgáló makro-közgazdász, valamint gazdaságpolitikus szemszögéből kísérelem meg feltárni a modern államok változó gazdasági szerepét és az átalakulást, a reformokat kikényszerítő új fejleményeket.