Vágólapra másolva!
Mit várhatunk egy modern államtól - és mibe kerül ez nekünk?Gazdaságpolitika és államháztartás a 21. század elején
Vágólapra másolva!

VI. Epilógus

Mindaz, amit az előzőekben felvázoltam, felfogható a harmadik évezred elején érvényesülő "new mainstream" gazdaságpolitikai filozófiájának is. Ez a modern gazdaságot építő államok számára a gazdaságpolitika céljait, mozgásterét és korlátait kijelölő, a gyakorlatban kipróbált és bevált összefüggések és módszerek, ajánlások összefoglalása. A posztszocialista, társadalmi-gazdasági transzformáción átesett, szerény méretű, alapvetően tőkeszegény, technikai, technológiai transzferre, valamint alapanyag- és energiaimportra szoruló országok esetében - mint amilyen hazánk is - több mint ajánlás: világos, jól követhető modell, recept és menetrend egyszerre.

A bemutatott összefüggések és követelmények érvényesítése természetesen sohasem mechanikus, hanem tendenciaszerű, kisebb-nagyobb eltérések mellett azonban nem negligálható vagy megkerülhető. Ez még akkor is igaz, ha nem feledkezhetünk meg arról, hogy az államháztartás, a költségvetési politika alakítása, konkrét céljainak és alkalmazott eszközeinek a megválasztása demokratikus viszonyok között mindig politikai alkuk, érdekegyeztetés és különböző erők közötti harcok végeredménye.

Mély meggyőződésem, hogy a 21. század sikeres társadalmi-gazdasági berendezkedése az lesz, ahol kikínlódott kompromisszumokkal sikerül megtalálni és eredményesen menedzselni a gazdasági hatékonyság növelésének, valamint a társadalmi szolidaritás optimumának kényes, törékeny és állandóan változó egyensúlyát. Ebben a képletben a meghatározó elem mégiscsak az: hogyan lehet a gazdaság teljesítményeit a leghatékonyabban növelni, hogy létrejöjjenek a nemes és népszerű társadalmi célok megvalósításának anyagi feltételei.

Ezt a mixet várhatjuk el joggal egy modern államtól úgy, hogy az eddigieknél mindannyiunknak nagyobb részt kell vállalnunk a növekvő szükségletek kielégítéséből.