Mindenki magában bízhat... - dr. Bábosik Mária HR-tanácsadó

A munkahelykeresés fortélyairól, a magyar munkaerőpiac helyzetéről, a külföldi munkavállalásról chatelt olvasóinkkal dr. Bábosik Mária, a HAY Group Menedzsment Tanácsadók Kft. ügyvezető igazgatója, bejegyzett vezetési HR-tanácsadó.

- Ön szerint ma Magyarország hogy áll a munkaerőpiaccal? Több munka van ma, mint, mondjuk, két éve? Mi a tendencia? Milyen ma itthon a munkanélküliség? Nagy, közepes vagy kicsi? (karl_boro)

- Sajnos nem járunk élen a munkahelyteremtéssel, nincs látványosan több munka, mint, mondjuk, 2 évvel ezelőtt. A hazai kis és közepes vállalatok még nem elég erősek, a nagy cégek közül pedig több multi kivonult az országból. A tőkevonzás szempontjából egy kicsit lemaradtunk a régión belül. Örvendetes azonban, hogy néhány cég kutató-fejlesztő részleget is telepít Magyarországra, és nő a nagyobb hozzáadott értéket előállító cégek szerepe. A munkanélküliség regionálisan nagyon nagy különbségeket mutat: sok régióban egyszerre van jelen a felesleg és a hiány is. Bizonyos szakmákban kereslet van, mint például a szakmunkák, vegyipar, technikusok. Van, ahol felesleg van, például közgazdászból, adminisztratív munkaerőből. Jelentősen össze kellene hangolni a kereslet és a kínálat oldalát, amiben az oktatásnak is nagyon nagy szerepe van.

Fotó: Fábián Évi

- Érdemes külföldre menni dolgozni? (CsAniko)

- Az attól függ, hogy hova és milyen állásba. Csak azért, hogy külföldön legyen, nem, mert nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet, ha nem körültekintően dönt. Nálunk külföldön mindenki a nyugatot érti, de ott is nagy különbség az, hogy bejelentett munkáról van-e szó, milyen munkáltatónál és mik az alkalmazás feltételei. Sok szakember jött már vissza Magyarországra, akik külföldön próbáltak jobb lehetőségekhez jutni, többet keresni. Aztán kiderült, hogy Magyarországon kreatívabb munkavégzési lehetőségük van, és a fizetésük sem sokkal rosszabb, sőt.

- Mennyire keresettek külföldön a magyar informatikusok, és miért? ([El3cTr0n])

- Keresettek, a jó itthoni képzés és a strukturált gondolkodás miatt, amit a nálunk a még mindig magas szintű oktatási rendszer biztosít. A magyar informatikusokban szeretik a kreativitást, a lényeglátást, és hogy önálló utakon is el mernek indulni. Ez a fiatal generációban nagyon jó nyelvtudással, és könnyebb kulturális beilleszkedéssel párosul. Természetesen az anyagi igények is kisebbek esetenként, mint a nyugati kollégáknál. Figyelem, a román informatikusok is nagyon kapósak, sőt!

- Ön szerint a magyar fizetések és munkahelyi körülmények mikor érhetik el az uniós szintet? Nyilván e probléma miatt mennek el itthonról a szakemberek, de őszintén megvallva nem is csodálkozhat ezen senki. (karl_boro)

- A fizetések és a körülmények akkor érhetik el az uniós szintet, amikor a hatékonyság is össztársadalmi méretekben eléri azt. Már folyik a felzárkózás, közelebb kerültünk az európai fizetési színvonalhoz, és ez várhatólag gyorsulni fog, de az elkövetkező 8-10 éven belül valószínűleg ez nem elérhető. Figyelembe kell venni, hogy nyugaton a megélhetési költségek is magasabbak, sok esetben a társadalombiztosítási ellátottság is más színvonalú. Az Európai Unió törekszik a szabad munkaerő-áramlásra, de ennek ma még korlátai vannak, ehhez kell igazodnunk.

Köszönöm a sok érdekes, elgondolkoztató kérdést, további kérdésekkel a [e-mail] e-mail címhez forduljanak. Igyekszünk mindenkinek mihamarabb válaszolni.