Faragó Sándor: Természetvédelem - biztató jövő

Faragó Sándor erdőmérnök, vadbiológus. Régésznek készült, de kurzus híján a Soproni Erdészképzésben kötött ki. Ma a Soproni Egyetem rektora, a város pedig második otthonává vált. Tudományos érdeklődésének fókuszában a túzok áll, ez Európa legnagyobb madara, érzékeny állat, vizsgálata során sokat tudhatunk meg a környezet állapotáról, hiszen a túzok (és a fogoly is) indikátorként működik. Faragó Sándor vallja, hogy az emberré válás folyamata vadászat nélkül másképp alakult volna.

A Balaton partján lévő ingatlanokról elkezdték feltölteni a tavat: ezt sikerült meggátolni? [micro IQ]
- Igen, a hatóságok büntették ezt az eljárást, illetve a vízparti építményekre kényszerbontást rendeltek el. A Balaton partján járva nem látom az utóbbi időszakban, hogy drasztikus romlásnak lennénk tanúi. Talán ez a folyamat véglegesen megállt.

Az apróvadas területen lehet kivétel, de mi lesz a nagyvadasok kevés fácánjával? [Nagyméret]
- Azt tudomásul kell venni, hogy az apróvad állományért és annak vadászatáért sokat kell áldozni, sokat kell tenni. Megfelelő élőhelyeket kell biztosítani a számukra, továbbá lehetőség szerint e területektől távol kell tartani a rókát és a vaddisznót. Ezek ugyanis a legnagyobb pusztítói a szaporulatnak. A nagyvadas területen egy gazdálkodó számára az a legnagyobb dilemma, hogy a vaddisznót nem lehet háttérbe szorítani az apróvad javára, már csak gazdasági megfontolásokból sem.

A szelídgesztenyét mi porozza, mert az udvarunkon van egy hatalmas fa, szép nagyon, de 20 db-nál többet nem terem? [épés40espasi]
- A szelídgesztenye beporzása szél által történik, jó, hogyha nem csak egy fa van a környéken, hanem több is, így a beporzás biztonságosabb és eredményesebb lesz.

Miért van az, hogy a halak többsége a mai folyókban, tavakban elpusztul? [apriliás fiu]
- Ezt a meglátását nem igazán tudom megerősíteni, ez többnyire lokális jelenség, vagy oxigénhiányra, vagy valamilyen mérgezésre vezethető vissza. Ugyanakkor, ha a szennyezéseket megszüntetjük vagy csökkentjük, vagy átalakítunk egy vizes élőhelyet, akkor oda visszatelepülhetnek a halak, sőt új halfajok is megjelenhetnek, amit éppen a napokban a Szigetköz kapcsán olvashattunk az MTA Duna-kutató Állomása kutatási eredményeiből.

Mit terveznek hazánk erdőivel a 21. században? Milyennek képzelik Magyarország erdőtérképét? [Drake 82]
- Az imént már említettem, hogy a következő évtizedekben 600-700 ezer hektár új erdő telepítése fog megtörténni, ez önmagában is nagy eredmény. Ugyanakkor a meglévő erdőknek a védelme a magyar erdőgazdálkodás legnagyobb feladata amellett, hogy természetesen a nemzet faszükségletét (tűzifa, ipari fa, bútor stb.) is ki kell elégítenie. Ma ezt fenntartható módon végzi az erdőgazdálkodás, hiszen az évente megtermő új fa növedékének mindössze 70-80%-át termelik ki, azaz fokozatosan nő az élő fakészlet is. Így lehet biztosítani az erdő egyéb funkcióit is, azaz a természet és környezetvédelmi funkciókat, továbbá a közjóléti rekreációs funkciókat is.

Köszönöm a figyelmet.