Faragó Sándor: Természetvédelem - biztató jövő

Faragó Sándor erdőmérnök, vadbiológus. Régésznek készült, de kurzus híján a Soproni Erdészképzésben kötött ki. Ma a Soproni Egyetem rektora, a város pedig második otthonává vált. Tudományos érdeklődésének fókuszában a túzok áll, ez Európa legnagyobb madara, érzékeny állat, vizsgálata során sokat tudhatunk meg a környezet állapotáról, hiszen a túzok (és a fogoly is) indikátorként működik. Faragó Sándor vallja, hogy az emberré válás folyamata vadászat nélkül másképp alakult volna.

Van egy környezettudós barátom, és hiába kérdezem, hogy mi lesz belőle, ha elvégzi az egyetemet, még ő sem tudja... [m.laurent]
- A környezettudományi szak kutatóképző szak, tehát már az egyetemi évek alatt el kell dönteni, hogy a környezettudomány melyik irányában szándékozik elmélyülni, és annak megfelelően kell olyan kutatóhelyekkel, egyetemekkel felvenni a kapcsolatot, ahol az adott témában munka folyik. Ez a szak feltételezi persze azt is, hogy a későbbiekben PhD-fokozat megszerzése is elengedhetetlen, hiszen a nélkül elképzelhetetlen a kutatói életpálya.

Igaz, hogy 2050-re annyi szemét lesz a világon, hogy az egész Földet be lehetne teríteni vele 3 méter magasan? [Rushieee]
- Ezt az adatot bizonyára ön valahol olvasta vagy hallotta. Én azért ezt nem tartom valószínűnek, mert a hulladékfeldolgozás, újrahasznosítás az egyik legdinamikusabban fejlődő "iparág". Az azonban kétségtelen, hogy a fejlődő vagy a valóban szegény országokban ez pl. az európainál lényegesen nagyobb probléma lesz, bizonyára globális kérdésként kell majd kezelni. Mert a problémák itt is globálisak lesznek.

Úgy tudom, hogy ha valaki a földjére telepít különböző fafajtákat, akkor támogatásban részesül, igaz ez? [m.laurent]
- Természetesen igaz, bár a megvalósítása ennél kissé komplikáltabb. Először is meg kell vizsgálni, hogy arra a területre egyáltalán lehet-e fát, erdőt telepíteni, ún. termőhelyfeltárást kell elvégeztetni. Ezek után művelésiág-változtatási kérelmet kell beadni, amit a földhivatalok ebben az esetben rendszerint meg is adnak. Ha ez a dokumentum is megvan, akkor az Állami Erdészeti Szolgálathoz kell fordulni az engedély és a tulajdoni lap birtokában, ahol elvégzik ennek az átalakításnak az adminisztrációját, és megtörténhet a tervezés, majd pedig a telepítés kivitelezése. Azt azonban tudni kell, hogy aki egyszer ezt vállalta, az azt is vállalja, hogy a területet üzemszerűen műveli, és az erdőfelügyelet erdőtörvényben megfogalmazott határozatait betartja. Azt is tudni kell, hogy egy erdőművelési ágú területet nem lehet egyszerűen kivonni az erdőnyilvántartásból, mert az erdőtörvény azt is előírja, hogy az ország erdőterülete nem csökkenhet, csak növekedhet, azaz ha meg kívánjuk szüntetni, akkor másutt ugyanekkorát telepíteni kell.

Ön mint tudós tudna valami biztatót mondani az ózonlyukról és az üvegházhatásról? [kisedes22]
- Erről a hatásról nem igazán lehet biztatót mondani. Biztatót gondolni abban az értelemben tudok, hogy leszünk kellően bölcsek ahhoz, hogy azon emissziós hatásokat a lehető legsürgősebben erőteljesen csökkentjük, amelyek ennek képződését fokozzák.

Magyarország és a magyar erdők területének aránya optimális? [vankérdésem]
- Természetesen az optimális fogalom nézőpont kérdése. Ha úgy gondoljuk, hogy az a jó, hogy minél több erdőnk legyen, akkor még telepíthetünk erdőt. Az erdész szakma elképzelései szerint (amiről kormányhatározat is van) az elkövetkezendő 50 évben mintegy 600-700 ezer hektár erdőt szándékozunk telepíteni Magyarországon, elsősorban az egykori erdőterületek helyére, továbbá az ún. ökonómiai küszöb alatti szántóterületekre. Ebben az esetben az erdősültségünk talán optimális lesz, nem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy mezőgazdaságra is szükség van, és ott vannak a nagyon fontos védett gyepterületeink is, amelyeket meg kell őrizni. És persze ott vannak a lakóterületek és az infrastruktúra által elfoglalt területek (az ország területének 20%-a).

Érdekes, hogy egyes országokban nincs gond a szemeteléssel, sok ország tiszta... Velünk miért más a helyzet? [kisedes22]
- Azért, mert ez kultúra kérdése, és országon belül is eltérő a helyzet. Továbbá a jobb sorsú országokban, azaz ahol fejlettebb a gazdaság, többet is tudnak tenni a megelőzésért, pl. a szelektív hulladékgyűjtésért, a hulladék feldolgozásáért vagy a hulladékot csökkentő csomagolástechnika bevezetéséért.