Faragó Sándor: Természetvédelem - biztató jövő

Faragó Sándor erdőmérnök, vadbiológus. Régésznek készült, de kurzus híján a Soproni Erdészképzésben kötött ki. Ma a Soproni Egyetem rektora, a város pedig második otthonává vált. Tudományos érdeklődésének fókuszában a túzok áll, ez Európa legnagyobb madara, érzékeny állat, vizsgálata során sokat tudhatunk meg a környezet állapotáról, hiszen a túzok (és a fogoly is) indikátorként működik. Faragó Sándor vallja, hogy az emberré válás folyamata vadászat nélkül másképp alakult volna.

A vadgazdaságban miért nem fizetnek rendesen vadkárt? [borbogár63]
- Nem tudom, honnan származik az értesülése, hiszen már csak jogi lehetősége sincs annak, hogy ha valaki kárt okoz, az ezt a kárt ne térítse meg. A vadgazdálkodók évente mintegy másfél milliárd forint mezőgazdasági kárt fizetnek ki, azt hiszem, hogy ez eléggé jelentős összeg, és ez folyamatosan nő, na nem a károkozás növekedése miatt, hanem a termény értékének az emelkedése okán.

És a vízi élővilággal mi lesz, ha a halak vándorlási útvonalát vízerőművekkel elzárjuk? [Molett_csajszeee]
- Természetesen ez egy nagyon összetett kérdés. Én magam főként vízi madarakkal foglalkozom, így ismerem a vizes élőhelyek valamennyi problémáját. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy energiára szükség van, és ugye az előbb már láttuk, hogy gond van a fosszilis energiával, gond van természetesen a hasadó anyagokból származó energiával, és persze gond van a vízlépcsőkkel is. Bármelyik ujjunkat harapjuk, fájni fog. Ugyanakkor villanyra meg szükség lesz, legfeljebb a kérdés az, hogy mely esetben tudunk kompenzációs megoldásokat alkalmazni, azaz hol lesz a legkisebb veszteség a természetben. A vízi erőművek esetében már kitalálták az ún. hallépcsőket, amelyek lehetővé teszik a halak mozgását, azaz ezek olyan "mellékcsatornák", amelyekkel a gátak izolációs hatását bizonyos mértékig csökkenteni lehet.

Mi lesz a soproni fenyves erdővel? Öregszik, ki fog pusztulni? [mymike]
- Talán nem köztudott, hogy a soproni hegyvidéken a 19. század végéig szinte alig volt fenyőerdő, csak a legmagasabb hegyeknél lehetett kimutatni. Egy Muck András nevű, Németországból ideszármazott városi erdőmester kezdte el az ún. "fenyőzést", azaz elsősorban a lucfenyő és a jegenyefenyő telepítését. Tudni kell azt, hogy a soproni hegyvidék termőhelyei legfeljebb a tölgyesek, illetve a bükkösök számára optimálisak. Abban az esetben, ha valamilyen szélsőséges hatás éri a fenyőerdőket ezen a területen - ennek tanúi voltunk a 90-es években -, akkor megindul a fenyőerdő kiszáradása, és megnövekszik a szúkár. Mivel a klímaváltozás egyértelműen a melegedés irányába mutat, ezért ezeknek a kiszáradt erdőknek az újratelepítésekor már nem a fenyő fafajokat, hanem a tölgyet és a bükköt részesítik előnyben. Ilyen értelemben, ha nem pusztul is ki, de jelentősen visszaszorul a fenyő a soproni hegyvidéken. És nem fogjuk tudni énekelni, hogy a "Soproni fenyves erdő aljában..."

Mit jelent az erdőkerülő kifejezés? [m.laurent]
- Az erdőkerülő szóval mint foglalkozással egy régi, az erdő őrzését végző embert illettek, akit aztán a későbbiekben erdőőrnek, majd erdésznek vagy kerületvezető erdésznek hívtak/hívnak. Feladata a rá bízott erdőterület védelme, gondozása, őrzése.

Ha igaz az a levél, ami az interneten terjed egy ideje, hogy 2010-re atom-gáz-olaj tároló épül Magyarországon, akkor milyen vége lesz a körülöttünk élő világnak? [moderator 777]
- Én csak gáztárolóról tudok, ami pillanatnyilag is van az alföldi területeken, ezt talán úgy lehet elképzelni, hogy a kitermelt gázkészletek helyén üregek keletkeznek, és ezeket az üregeket magas nyomáson ismételten feltöltik a gázvezetékeken érkezett gázzal. Tehát nem ormótlan föld feletti gáztartályokban, hanem a föld mélyén korábban ugyancsak gáz tárolására szolgáló "tartályokban" helyezik el a földgázt. Ezt én nem tartom veszélyesnek, gazdaságilag pedig (hiszen a tárolásért a gáz tulajdonosa fizetni fog) előnyösnek is mondható.