Vékás Lajos

Mennyiben szuverén egy EU-tagállam jogalkotása? (Magánjogi kodifikáció az EU küszöbén)

IV. Uniós tagság és a nemzeti jogalkotás

A független államok jogalkotási szuverenitással rendelkeznek. E fogalom alatt olyan önállóságot, függetlenséget értünk, amelynek alapján egy adott állam a törvényeit saját akarata szerint, önállóan hozza meg. A magánjogot illetően ez közelebbről azt jelenti, hogy az állam saját polgárainak egymás közötti viszonyait más államoktól függetlenül maga rendezi. Ez a jogalkotási függetlenség Európában csak azóta nem ennyire természetes, amióta létezik (mai elnevezésével) az Európai Unió. Noha az EU egyelőre nem szövetségi állam, hanem független és alapvetően szuverén államok önkéntes gazdasági-kulturális szövetsége, a jogalkotás területén mégis saját szerveinek hatáskörébe von bizonyos kérdéseket. Az Unió szervei maguk is alkotnak tehát jogot, a tagállamok számára kötelező szabályokat, éspedig újabban magánjogi előírásokat is.

5. ábra

A nemzeti és az uniós jogszabályok konfliktusait a tagállamok eleve elkerülni törekszenek, így Magyarország is kerülni fogja. Ez a helyzet viszont mindenképpen csökkenti a jogalkotási szuverenitást, mert a tagállam egyrészt nem hozhat olyan törvényt, amely ellenkezne az európai szabályokkal, másrészt ha meglévő normái kapcsán felmerül ilyen ütközés, saját jogszabályának módosításával meg kell szüntetnie. Ez a folyamat - az ún. jogharmonizáció keretében - már évek óta tart. Magyarország társulási szerződése az Európai Unióval és tagállamaival (az ún. Európai Megállapodás) 1994 óta formálisan is arra kötelezi jogalkotó szerveinket, hogy normáinkat az Európai Unió szabályaihoz igazítsák. A jog harmonizációja tehát azt jelenti, hogy az EU-normákkal ellentétes törvényeket módosítani kell, összhangba kell hozni őket az európai szabályokkal. Ennek a folyamatnak a nagy része már le is zajlott, bár a jogharmonizáció a csatlakozásunkig valószínűleg nem fejeződik be száz százalékosan. Természetesen egyelőre a legtöbb magánjogi kérdésben nem csorbul Magyarország jogalkotási szuverenitása, de jelentős területeket mégis lefed majd az uniós jog. Ezekben a kérdésekben a magyar jogalkotó nem dönthet többé függetlenül.