Varga János

A madárinfluenza: járvány vagy hisztéria?

I. Az influenzavírusok tulajdonságai

Az influenzavírusok 80-120 nanométer átmérőjű, nagyjából gömb alakú, burokkal körülvett RNS-vírusok. A vírusnukleinsav spirálisan felcsavarodott, 7-8 darabból (szegmentből) áll, amely szegmentek a fertőzött sejtekben külön-külön szintetizálódnak, majd fehérjéikhez kapcsolódva épülnek össze komplett vírussá és jutnak ki a sejtekből. A vírus belsejében számos fehérje, a vírus felületén pedig a burkon át kiálló pálcika, illetve bunkószerű fehérjeképletek találhatók, amelyek hemagglutininek (HA), illetve neuraminidázok (NA). Az influenzavírusok az RNS-t körülvevő fehérjék antigenitása alapján három (A, B és C)típusba sorolhatók.

1. ábra

2. ábra

Legszélesebb körben az A típusú influenzavírusok fordulnak elő, ez a típus megbetegítheti az embert és az állatokat egyaránt, míg a C és B típusok csak az emberben okoznak betegséget, az állatokban nem.

Az A típusú influenzavírusok HA-jei ez idei 16 (H1-H16), a NA-ai pedig 9 (N1-N9) altípusba sorolhatók. Az influenzavírusok agglutinálják a csirke és néhány más állatfaj vörösvérsejtjeit. A HA-ek hemagglutináció gátlási próbával határozhatók meg és különböztethetők meg egymástól, a gátlás altípus-specifikus. A HA-ek felelősek a vírusnak a fogékony sejtekhez való kapcsolódásáért és ezt követően a sejtekbe való bejutásáért. A HA-
ekkel szemben képződött ellenanyagok a vírust neutralizálják. A NA enzim, a vírusnak a sejtmembránokról való leválásában és a sejtekből való kiszabadulásában játszik szerepet, az immunitás kialakításában azonban alig van jelentősége.

A HA-ek és a NA-ok egymással szabadon kombinálódhatnak, így igen változatos HA- és NA-altípusok léteznek. Az egyes influenzavírusokat a vírus típusa, az állatfaj, az izolálás helye,
az izolátum sorszáma, éve, valamint a HA és a NA alapján jelölik (pl. csirke/HK/1/97/H5N1).

Az influenzavírusok tenyészthetők keltetett (embrionált) tojásban, valamint kevésbé jól és alacsonyabb titerben, adaptáció után többnyire sejttenyészetekben is. A vírusszaporodást a tojásfolyadék hemagglutinációja alapján mutatjuk ki, a vírus azonosítása pedig legegyszerűbben a hemagglutináció gátlása lapján történik. A vírust a vakcinagyártás érdekében is embrionált tojásba oltva szaporítjuk el, mert így nagy tömegű vírus nyerhető.

Az influenzavírusok ellenálló képessége kicsi. A beszáradás néhány óra, az alacsony és a magas PH, a 60 ^oC feletti hőmérséklet, továbbá a fertőtlenítőszerek percek alatt elpusztítják őket. A természetes vizekbe jutott vírus azonban 1-4 hétig fertőzőképes maradhat.

Az influenzavírusok iránt számos faj fogékony. Klinikai tünetekkel járó betegséget az influenza A vírusok rendszerint csak emberben, sertésben, lóban, ritkán vadászgörényben, nyércben, a tengeri emlősök közül fókában, bálnában (ez utóbbiak a tengerpartokon élő madarak vízbe jutott ürülékében lévő vírustól fertőződnek), továbbá a legkülönfélébb házi és vadon élő madarakban idéznek elő. Egyéb állatfajok természetes viszonyok között általában nem betegszenek meg, kivéve, ha igen nagy tömegű vírust vesznek fel. Például Vietnamban a H5N1 vírus okozta influenzában elhullott csirkékkel etetett tigrisek, az USA-ban pedig kutyák betegedtek meg lovaktól származó H3N8-as vírustól.