Hadi emlékhelyeink Vereckétől Szigetvárig

A magyarországi és a határokon túli hadi emlékhelyeinket bemutató sorozatunk második részében olyan csaták helyszíneire kalauzoljuk el olvasóinkat, amelyek talán a kevésbé ismertek közé tartoznak.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik fontos helyszíne volt Komárom. A komáromi vár ostroma 1848 decemberében kezdődött és a világosi fegyverletétel után másfél hónappal 1849. szeptember 27-ig, a vár önkéntes átadásáig tartott. Komárom védői tették le utolsónak a fegyvert a 48-49-es európai forradalmi hullám harcosai közül. Ez idő alatt három nagy csata zajlott Komáromban és a környező településeken. Ezek közül a második komáromi csata a szabadságharc legvéresebb csatája volt, melynek során 2300-an vesztették életüket. A komáromi erődrendszer a szabadságharc után is fontos szerepet töltött be, egészen a XX. század közepéig. Az erődrendszer jelenleg Szlovákiához tartozó része (az Öregvár) elhanyagolt állapotban van. A magyar részen található létesítmények közül a Monostori erőd a legjelentősebb. Az erőd Közép-Európa legnagyobb újkori erődje, területén több állandó kiállítást találhatunk (Várak, korok katonák és az egyedülálló kenyérmúzeum). Az erődrendszer további két erődje a Csillagerőd és az Igmándi erőd is jó állapotban maradt fent.

Hétes