Indiai barangolások

Dél-India. Goa tartomány. A tengert nézzük. Nagy. Nagyon nagy és nagyon szépen hullámzik - a Nap pedig csöndesen, lassan megolvad, szétmállik, és feloldódik benne, nagy, vörös tócsát hagyva maga után a vízben. Senki nem szól egy szót sem. A lábujjammal a homokban kapirgászom. E cikk nem útikalauz, nem is élménybeszámoló, hanem amolyan csali, szirének éneke, titkos csábítás - hallja meg, akinek szól! Tizenhármas a szerencseszámom. 2004-ben megkezdett tizenharmadik ázsiai utazásom Indiába vezetett.

Az India szó az Indus folyóra utal, melynek e vidék termékenységét köszönheti. Az Indus-völgyi civilizáció már i. e. 6000 körül is létezett, i. e. 3000 környékén pedig már virágában volt, magasan fejlett kultúrával és kereskedelmi kapcsolatokkal Mezopotámiában és Egyiptomban. E birodalom bukását az eleinte nomád, pásztorkodó árja népek i. e. 1500 körüli színre lépése követte. A buddhizmus a régi védikus hagyományokból nőtt ki, és avanzsált önálló vallássá az időszámításunk előtti V. században.

Hosszú történelme során India számos birodalom felemelkedésének és bukásának volt színtere. Említésre méltó az iszlám mogul birodalom (1526-1857), a portugálok (valamint hollandok, franciák, britek) gyarmatosító törekvései, melynek első lépése Vasco da Gama partraszállása volt 1498-ban, Calicut partjainál.

Végül a belső ellenállás megtörése és a franciák felett aratott győzelem után a britek diadalmaskodtak, és maradtak is mint gyarmatosítók, egészen a XX. század közepéig.

Az ország - mai formájában - 1947-ben jött létre, amikor az angolok úgy döntöttek, kivonulnak a kontinensről, feladják ázsiai gyarmataikat, és az addigi Nagy-Indiát vallási alapokon a muzulmán Pakisztánra (Pandzsáb, Afganisztán, Kasmír - a betűszó megfejtése) és a hindu Indiára osztották fel.