Indiai barangolások

Dél-India. Goa tartomány. A tengert nézzük. Nagy. Nagyon nagy és nagyon szépen hullámzik - a Nap pedig csöndesen, lassan megolvad, szétmállik, és feloldódik benne, nagy, vörös tócsát hagyva maga után a vízben. Senki nem szól egy szót sem. A lábujjammal a homokban kapirgászom. E cikk nem útikalauz, nem is élménybeszámoló, hanem amolyan csali, szirének éneke, titkos csábítás - hallja meg, akinek szól! Tizenhármas a szerencseszámom. 2004-ben megkezdett tizenharmadik ázsiai utazásom Indiába vezetett.

Adatok Indiáról

-Az Indiai Köztársaság 24 államból (tartományból) áll
- A hinduizmus: 82%, iszlám: 12%, kereszténység: 2,3%, szikh vallás: 1,9%, buddhisták: 0,8%, jani vallás: 0,4%
- Területe: 3 290 000 km˛
- Népesség: 1027 millió
- Egy repülőjegy ára Budapestről: nagyjából 150 000 Ft
- Hivatalos nyelv: hindi (az angolt széles körben használják mint hivatali nyelvet), az országban még 13 nemzeti nyelvet ismernek el, és 844 nyelvjárást tartanak számon
- 1 rúpia (Rs) hozzávetőleg 4 forintot ér
- Az ország lakosságának 65,38 százaléka írástudó
- Egy ebéd ára egy átlagos étteremben: 50-100 Rs
- Egy szerény szállodai szoba ára vidéken: 50-100 Rs

Az ázsiai életérzés alapvető eleme a bazárélmény. Ha azon kapjuk magunkat, hogy egy hét múlva megy a repülőnk, és mi még nem slattyogtunk a bazárban reggeltől estig, végkimerülésig, akkor itt az ideje, hogy nekivágjunk és néhány napot ennek a fontos tevékenységnek szenteljünk. Legalább! Ne feledjük: odahaza mindenki örülni fog az (egyébként elképesztően olcsón beszerzett) sálaknak, faragott kacatoknak, ékszereknek, fiatal jakborjúnak vagy szelíd, de munkabíró indiai elefántnak. Érdemes tükör előtt gyakorolnunk, amint hazafelé Ferihegyen (alig 37 kg-os hátizsákunk alatt görnyedezve) pókerarccal jelentjük ki: "Neeem... nincs semmi elvámolnivalóm."

A bazárba nem csak vásárolni járnak az indiaiak. Ez a szociális érintkezés, politizálás, szórakozás, étkezés, teázás, hírek és információk cseréjének legfőbb színtere. (Gyakorlatilag egy "pláza" helyi megfelelője, sok nyitott csatornával, mutatványosokkal, szeméttel, zenével, dudálással, táncoló majmokkal, ügyeletes zsebtolvajokkal és szentekkel.)

Ha vásárlási szándékunkat kinyilvánítjuk, két út nyílik meg előttünk: vagy megadóan elfogadjuk a kinyilatkoztatott árat (ami jelentős, teszem azt, tizenötszörös hasznot, ennek ellenére őszinte csalódást jelent a boltosnak), vagy belevetjük magunkat az alkudozás izgalmas és fordulatokban gazdag művészetébe.

Rengeteg koldussal és nyomorékkal találkozunk majd. Nem érdemes felháborodnunk a koldusokon: Ázsiában a koldulásnak jelentős hagyományai és kiemelkedő történelmi képviselői vannak. Jézus? Buddha? Az ázsiai ember rendszerint fatalista, azaz úgy véli, előre elrendelt sorsát, karmáját senki nem kerülheti el, az viszont lényeges, hogy jelen élethelyzetünkben megálljuk helyünket, erényes magatartásunkkal a lehető legjobban reagáljunk a sors által elénk tárt feladatokra. Egy kis adomány sosem árt - a zsebtolvajoktól és "klasszikus bazári trükköktől" azonban óvakodjunk.