Az ún. magdaléniai kultúra tagjai a kései paleolitikum idején, azaz körülbelül 15 000 évvel ezelőtt, Északnyugat-Európában éltek. Kannibalizmusuk újszerű betekintést nyújt a temetkezési szokások időbeli kialakulásába.
A régészeti bizonyíték, amely szerint a kannibalizmust rövid időn belül többször is gyakorolták Északnyugat-Európában, arra utal, hogy a szokás a magdaléniai emberek temetkezési gyakorlatának része volt, és nem azért művelték, mert rá lettek volna szorulva"
– mondta Silvia Bello, paleoantropológus, az NHM vezető kutatója és a tanulmány társszerzője a kiadott közleményben.
A felfedezés középpontjában a Cheddar-szurdokban található Gough-barlang áll. Ez egy híres paleolit lelőhely, amely arról ismert, hogy számos, emberi koponyákból készült ivókupát találtak már itt. A barlangban több mint 100 olyan emberi csontot is felfedeztek, amelyeken rágásnyomok voltak láthatók. A kutatók meg vannak győződve arról, hogy ez a fajta kannibalizmus a temetési szertartás részét képezte, és egész Északnyugat-Európában elterjedt szokás volt. Érdekes módon minden olyan csoport gyakorolta, amely genetikai rokonságban állt a magdaléniaiakkal.
A kannibalizmuson alapuló temetkezések végül azért szűntek meg, mert a magdaléniai embereket kiszorította egy másik népcsoport, az epigravettiai kultúra, amely már nem gyakorolta a kannibalizmust, és a maihoz hasonló temetési szertartásokat honosított meg.
A kannibalizmus tehát a népességcsere miatt tűnt el az európai mindennapokból.