Nagyon kevés hiányzott a borzalmas tragédiához

Múlt-kor, május 12., Norge léghajó, Norge, léghajó, Norgeléghajó
a Norge léghajó
Fotó: wikipedia - Bain News Service
Vágólapra másolva!
Roald Amundsen az Antarktisz meghódításával örökre beírta magát a történelemkönyvekbe. Sikerétől függetlenül ő egész életében az Északi-sark megszállottja maradt. Noha a Déli-sarkon elért sikere miatt ez a hódítása háttérbe szorul – hiszen ebben a tekintetben többen is megelőzték – végül ő is eljutott hőn áhított helyszínre.
Vágólapra másolva!

A hírnév ösvényén

A vékony és betegségekre igen fogékony felfedezőt anyja óvta ettől a hivatástól. Az 1872. július 16-án született fiú kezdetben – ugyan kényszerből – teljesítette az anyai óhajt, kerülte a hajókat és az orvosi egyetemre iratkozott be. Az aggódó szülő halála után azonban otthagyta azt, és a tenger felé fordult, különböző hajókon pedig kitanulta a tengerészet minden fortélyát. 

1903-ban már, mint tengerészkapitány indított expedíciót az Északi-sark felé. Három évig tartó útja során néprajzkutatásokat végzett az eszkimók körében, és a John Ross által felfedezett északi mágneses pólusról is megállapította, hogy vándorol. Hazatérve már nemzeti hősként ünnepelték. 

Múlt-kor, május 12., Roald Amundsen 1908-ban, Roald Amundsen, RoaldAmundsen
Roald Amundsen, a norvég felfedező
Fotó: wikipedia - Ludwik Szaciński

A következő évben ismét észak felé indult, de útközben értesült arról, hogy Robert Peary elérte az Északi-sarkot, így irányt, váltott és az Antarktisz lett az új úticél, amelyet 1911. december 14-én ért el. Ezután sikeres hajózási vállalkozást indított és elkezdett az eredeti céljára koncentrálni.

Végre északon

Az első világháború ugyan némiképp akadályozta a további utazásokat, 1918 júniusában már sikerült új hajót szereznie, amivel az sarkvidék közelében kelet felé indult el. Az Északkeleti-átjárót 1920 júliusában hagyta el, így ő lett az első a történelemben, aki az északi sarkkörön túl hajózva kerülte meg a Földet. Álma, hogy eléri a pólust azonban a jégviszonyok miatt ezúttal sem teljesült.

Múlt-kor, május 12.,
léghajók számára létesített kikötő Ny-Ålesundban napjainkban. Innen indult az expedíció
Fotó: wikimedia - Lipothymia

A háború után a repülők és léghajók egyre nagyobb szerephez jutottak a felfedezésekben. Maga Amundsen is vásárolt két gépet expedícióihoz. Az északra tartó következő útját azonban végül nem egyedül, hanem egy olasz katonatiszttel, Umberto Nobile ezredessel sikerült teljesítenie. 

Ehhez nagyban hozzájárult egy Lincoln Ellsworth nevű amerikai milliomos, aki százezer dollárral támogatta útjukat. Ennek az volt a feltétele, hogy ő is a velük induló N1 nevű léghajón lehessen. 1926. március 29-én a Norvég Repülési Társaság formálisan a léghajó tulajdonosa lett, ekkor átnevezték a járművet Norge-ra. 

Úgy döntöttek, hogy az utazás Ny-Ålesundból indul, ugyanis korábban indultak már onnan léghajók az Északi-sark felé. Ehhez először természetesen Olaszországból oda kellett juttatni, így több megálló beiktatásával repültek először a kiindulási pontra. 

A Norge végül május 11-én, 9:55-kor indult el 16 emberrel a fedélzetén, és másnap 1:25-re érték el célját. Ezzel Amundsen és a kormányos Oscar Wisting elsőkként értek el mindkét sarkhoz. Itt az amerikai, olasz és norvég zászlókat elhelyezték a jégen, és Alaszka felé fordultak. 

Múlt-kor, május 12., Nobile
Nobile a Norge fedélzetén
Fotó: wikipedia - Sconosciuto 

13-án Amundsen és Oscar Omdal meteorológus még az 1922-23-as wainwrighti tartózkodásuk során épített faházat is megszemlélhette a magasból, ahonnan az új lakók integettek nekik.

Bár az expedíció elérte célját, még messze voltak a biztonságtól, ugyanis aznap este viharba kerültek és hajnalban egy erős szélvihar elsodorta őket Cape Prince of Wales (Amerika legnyugatibb szárazföldi pontja) mellett. Annak ellenére, hogy nem tudták, hol vannak, a leszállás mellett döntöttek. Egy Teller nevű kis település mellett értek földet. Innen Nome-ba szállították őket, ahol hatalmas figyelmet kaptak. A felfedezőút út résztvevői végül ebből a városból térhettek vissza hazájukba, ahol mindnyájukat hősként ünnepelték.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.