Így állítanák helyre hazai kutatók az édesvízi biológiai sokféleséget

Béka kukucskál ki a vízililiom levelei közül egy tóban

Az édesvízi biológiai sokféleség helyreállítását célozza az a Nature magazinban megjelent tanulmány, amelynek létrehozásában dr. Csabai Zoltán, a PTE Természettudományi Kar kutatója is közreműködött – számolt be róla az Universitas Pécs. A publikáció mind online, mind a nagy múltú lap nyomtatott verziójában is olvasható, amely a bolygónk jövője szempontjából fontos stratégiák létrehozását sürgeti.

A kutatás 22 európai országból származó, 1816 mintasorozatból és 26 668 mintából álló, 2668 taxon mintegy hétszázezer egyedét tartalmazó átfogó adatsorra épül. Az éghajlatváltozás, az invazív fajok és az új szennyező anyagok által jelentett tartós és újonnan megjelenő veszélyek miatt a tanulmány azonnali és fokozott

összefogást sürget az édesvízi biológiai sokféleség helyreállítását célzó stratégiák létrehozására.

Ahogy arra a szakemberek rámutatnak, bár az elmúlt évtizedekben számos erőfeszítés történt az édesvízi ökoszisztémák védelmére és helyreállítására, az új tanulmány rávilágít arra, hogy további kihívások állnak ezek előtt életközösségek előtt.

Az eddigi lépések önmagukban nem elégségesek a fenntartható jövő biztosításához – mutatott rá dr. Csabai Zoltán, a PTE Természettudományi Kar kutatója az Universitasnak. – Míg az 1990-es és 2000-es években tapasztalt pozitív változás a vízminőség javítását célzó helyreállítási erőfeszítések sikerének tulajdonítható, a 2010-es évektől megfigyelt lassulás a napjainkban történő intézkedések csökkenő hatékonyságára utal.

Béka kukucskál ki a vízililiom levelei közül egy tóban Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Arne Dedert

Hozzátette: mivel a terhelések száma világszerte növekszik, és hatásuk fokozódik, a korábbi jogszabályban előírt intézkedésekből eredő javulások hatásfoka egyre kisebb, emiatt

az édesvízi rendszerek sok helyen továbbra is leromlott állapotban vannak.

A szakember szerint egy lehetséges magyarázat a lassulásra az lehetne, hogy a biológiai helyreállás elérte a maximumát, de ez gyorsan cáfolható, hiszen Európa és benne Magyarország folyói továbbra sem érik el az EU Víz-keretirányelvében felvázolt „jó ökológiai állapotot". De úgy véli, hogy a valószínűbb magyarázat mégis az, hogy a helyreállítások lendülete kifogyóban van, mert a korábbi beavatkozásokból származó előnyök kimerültek, vagy mert új stresszorok lépnek fel, vagy a meglévők felerősödnek (például új típusú szennyező anyagok megjelenése), esetleg a változó éghajlat hatása.

Ezek a tényezők lassíthatják és potenciálisan visszafordíthatják a biológiai sokféleség növekedését.

A szakemberek kimutatták továbbá, hogy a javulás, a biológiai sokféleség helyreállása kisebb mértékű volt a gyorsabban melegedő éghajlatú területek folyóiban, a nagyvárosi és mezőgazdasági területeken áthaladó és a keresztgátak alatti folyószakaszokon. A pontos okok megállapításához azonban további munkára lesz szükség.