Artúr, a kóbor kutya győzelme a világbajnokságon

Artúr, a király

Mark Wahlberg alakítja azt a főhőst, aki egy extrémsport-világbajnokságon megismer egy kutyát, barátságuk megtanítja őt arra, hogy az életben a hűség és az elköteleződés még a győzelemnél is fontosabb. Artúr, a király azért különleges a kutyás filmek sorában, mert főszereplője egy kóbor kutya.

A kutyás filmek rajongói kívülről fújják nyolc kutya nevét: Maya, Shorty, Max, Old Jack, Dewey, Truman, Shadow, Buck. Történetüket kétszer is feldolgozták,  először 1983-ban az Antarctica című japán filmben, amelynek rendezője Koreyoshi Kurahara volt, a zeneszerző pedig Vangelis. A Déli sarkon élet-halál harcot vívó kutyák szenvedéseit megrázóan ábrázoló valós alapokon nyugvó történetet aztán Frank Marshall is megfilmesítette Kutyahideg címmel, a főhőst pedig a kultikus színésszé vált Paul Walker alakította, akit a Halálos iramban filmekből ismer a nagyközönség, halála miatt viszont csak a hetedik részig szerepelhetett.

Artúr, a király
Fotó: Prorom Entertainment

Artúr kutya is végtelenül hűséges és kitartó

Az életben maradásért küzdött a Buck nevű kutya is, aki Jack London regényéből készült A vadon szavában játszott, gazdáját az 1972-es feldolgozásban Charlton Heston alakította. Többféle filmes, leginkább romantikus feldolgozást ért meg Eric Knight regényéből készült Lassie kutya története is, aki akárhova rendeli a sorsa, megkeresi gazdáját, ha sok száz kilométert is kell megtennie. Ha már romantikus kutyafilmről beszélünk, akkor a Hacsi – A leghűségesebb barát is ide tartozik, a kutyák hűséges lelkivilágát mutatja be elgondolkodtatóan.

Ezekben a filmekben az a közös, hogy a kutyák a legnehezebb helyzetekben is az emberek mellett állnak, általában jók a megérzéseik, végtelenül hűségesek és példamutatóan kitartóak. Mivel korunk embere a kitartás és a hűség terén finoman szólva nem igazán áll a helyzet magaslatán, érdemes ezeket a filmeket időről időre újranézni. Az Artúr, a király is a küzdős kutyás alkotások közé tartozik. Rendezője Simon Cellan Jones, akit a legtöbben a Jeremy Irons-féle Borgiák egyik rendezőjeként ismernek, valós történetet dolgozott fel. A film főhőse Michael Light, aki rendszeresen elindul az extrémsport-világbajnokságon, de képtelen megnyerni azt. A kitartásáról híres főhőst Mark Wahlberg alakítja, aki a Boogie Nights című film révén lett ismert, de sokan a nevét a Sivatagi cápák című film bemutatása után jegyezték meg.

Artúr, a király
Fotó: Prorom Entertainment

Mark Wahlberg hitelesen mutatja be Michael Light küzdelmét, amely révén először pénzt és csapatot kell szereznie, majd temérdek leleménnyel helyt kell állnia neki és csapatának a tíz napon át tartó extrémsport-világbajnokságon. A táv, amelyet a Dominikai Köztársaság dzsungelében meg kell tenniük néha futva, néha sziklákat megmászva, néha biciklivel, néha kajakban evezve nem kevesebb mint hétszáz kilométer. A filmből kiderül, hogy egy ilyen világbajnokság nemcsak erőpróba, de emberfölötti kitartás is kell hozzá, valamint folyamatos együttműködésre van szüksége a csapatnak. Figyelni kell, hogy mennyit alszik az ember, mennyit eszik, vagyis mennyi energiát visz be a szervezetébe, de arra is figyelni kell, hogy életben maradjanak a veszélyes dzsungelben.

A filmnek érdekes dramaturgiai megoldása, hogy a valódi történet csak lassan kúszik elő. Eleinte azt hiszi az ember, hogy egy extrémsport-világbajnokságra készülő csapat krónikáját látja, amelyben fel-felbukkan egy kutya, de aztán kiderül, hogy egy kutya hűségének története áll a középpontban. A kutyás filmekben egyébként ritka, hogy kóbor kutya a főszereplő. Ebben a történetben egy kevés törődést, némi élelmet úgy hálál meg a kóbor eb, hogy több mint háromszáz kilométeren át követi hőseinket a veszélyes dzsungelben. Az érzelmekre ható alkotás egyik felében azt látjuk, milyen küzdelmet folytat a kutya az ember barátságáért, a másik felében pedig azt, hogy az ember az élete legnagyobb álmát is képes feladni, ha arról van szó, hogy négylábú barátjának életét megmentheti.

Artúr, a király
Fotó: Prorom Entertainment

A filmet két okból is érdemes megnézni. Az egyik, hogy Jacques Jouffret operatőr még a természetfilmeknél is izgalmasabban fényképezi a dzsungel nem túl barátságos, ám annál látványosabb világát, a másik pedig az, hogy mindig jó látni, ha a főhős személyisége fejlődik. Mark Wahlberg által alakított Michael Light pedig valami nagyon fontosra jön rá az életben. Arra, hogy a győzelemnél is fontosabb, az elköteleződés és a hűség.

Sommásan: 8/10