Invazív fajok utaznak a szeméttel együtt az óceánon

szemét, környezetszennyezés, szemétsziget
Nem várt fajok bukkantak fel a szemétszigeten
Vágólapra másolva!
Olyan fajokat találtak a nyílt óceánon kevergő műanyaghulladék-tömeg között a kutatók, amelyek jellemzően csak a tengerpartokon fordulnak elő. A nagy Csendes-óceáni szemétfoltnak nevezett jelenség egyre több kérdést vet fel a tudósokban.
Vágólapra másolva!

Partmenti fajok bukkantak fel a szeméten

Szakemberek egyre komplexebb jelenségeket és eseményeket tapasztalnak a világon folyamatosan terjedő műanyagszennyezéssel kapcsolatban.

– magyarázta Linsey Haram, a Smithsonian Környezetkutató Központ (Smithsonian Environmental Research Center) tengeri ökológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak, aki az új kutatást vezette. – A műanyagszennyezés lehetőséget teremt arra, hogy a part menti fajok úgynevezett biogeográfiája nagymértékben kiszélesedjen azon túl is, amit korábban lehetségesnek tartottunk.

Megjegyezte: a biogeográfia a földrajztudománynak az élőlények elterjedésével, eloszlásával és a táj – élőlény kölcsönhatással foglalkozó ága; magába foglalja a földtörténeti fejlődés és az állat- és növényvilág közti természeti kapcsolatok kiterjesztését a különböző földterületeken.

Haram először egy általa társszerzőként jegyzett tanulmányban hívta fel a figyelmet a nyílt óceánon sodródó, úszó műanyag „tutajokon" felbukkant, partmenti fajok megjelenésére, amelyben arra figyelmeztetett, hogy ez egy új útvonalat jelenthet, amelyen keresztül a part menti élőlények új, eddig számukra ismeretlen élőhelyeken telepedhetnek meg.

Az eddig ritkán dokumentált történelmi példát jelenti, hogy 2011-ben a part menti gerinctelen élőlények képesek voltak átutazni a Csendes-óceán északi részét a japán földrengés és szökőár során a tengerbe sodort műanyagtörmelék segítségével. Sőt, a következő hat évben gerinctelen fajok százai kapaszkodtak meg a partra mosott törmelékben Észak-Amerikában és Hawaiin.

Az azonban, hogy milyen mértékben jelentek meg a műanyaghulladékból álló tutajok fedélzetén a part menti fajok (amelyekről eddig azt feltételezték a tudósok, hogy képtelenek hosszú ideig a nyílt tengeren túlélni), eddig nagyrészt ismeretlen maradt.

Ezért a következő kérdések merültek fel bennük. Milyen fajok találnak menedéket a szemétben? És vajon milyen új közösségek jönnek létre a nyílt tengeren, messze a megszokott határaikon túl?

Eddig valószínűtlennek tartották a fajok felbukkanását

E kérdések megválaszolása érdekében Haram mintát vett a Nagy Csendes-óceáni Szemétfolt törmelékéből: a műanyag bóják, vödrök, palackok, kötelek és halászhálók kavargó tömegéből, amely folyamatosan felhalmozódik a Csendes-óceán északi részén, több ezer kilométerre minden partvonaltól.

A legújabb tanulmányok szerint a műanyaghulladék nagy része mindössze öt iparosodott halásznemzethez köthető, ám a szemétfoltba betelepedett, egyre növekvő számú, valószínűtlen „utasok" gyűjteménye eddig többnyire figyelmen kívül maradt.

Most Haram legújabb tanulmánya azt sugallja, hogy a műanyaghulladékon „tutajozó", partmenti fajok közösségei sokkal gyakoribbak és változatosabbak, mint azt a tudósok korábban feltételezték.

Egyre méretesebb a nagy csendes-óceáni szemétsziget Forrás: Pinterest

Haram és kollégái összesen 105 műanyag tárgyat vizsgáltak, amelyek mintegy 70 százalékán megtalálhatóak volta a jellemzően a tengerparton élő, gerinctelen fajok, például rákfélék, tengeri anemónák és mohafélék.

A tengerparti fajok száma és taxonómiai gazdagsága ezeken a tárgyakon messze meghaladta a nyílt óceánban általában előforduló nyílt tengeri fajok sokféleségét.

– írják a kutatók új tanulmányukban, amelyet a Nature Ecology and Evolution tudományos folyóiratban publikáltak a közelmúltban.

A partmenti gerinctelenek ráadásul nemcsak túlélték a változó körülményeket, hanem láthatóan virágoznak is az újonnan felfedezett, úszó élőhelyükön. A szemét között szaporodási struktúrákat hordozó, páfrányszerű hidridákat (a medúzák és a korallok rokonát), valamint különböző méretű petéket hordozó kétlábúakat és tengerirózsákat is találtak.

Az erőforrásokért versenyeznek

Úgy tűnik, ahelyett, hogy a műanyagtömeg nem lenne elég „vendégszerető" a partmenti fajok számára, az élőlények elég sokáig képesek elélni itt ahhoz, hogy szaporodjanak - és valószínűleg ma már képeseke „a nyílt tengeri utazókkal" versenyezni a helyekért és az erőforrásokért.

Szakemberek azonban még mindig rejtélyesnek tartják azt, hogy a jellemzően partmentén élő gerinctelenek hogyan képesek életben maradni egy olyan környezetben, amely egyáltalán nem hasonlít a természetes élőhelyükre.

Ahogy a kutatók fogalmaztak, valahogy mégis táplálékot találnak az óceán egy olyan távoli részén, amelyet a tengerkutatók gyakran „tápláléksivatagnak" neveznek.

Nem várt fajok bukkantak fel a szemétszigeten Forrás: Pinterest

– mutattak rá a tudósok a tanulmányban.

Haram és kollégái figyelmeztettek: a műanyag már most is nyugtalanító módon alakítja át a tengeri ökoszisztémákat, és ha a part menti gerinctelenek a tengerre merészkednek a lebegő hulladékból álló tutajokon, akkor „alapvetően megváltoztathatják" az óceáni közösségeket.

A műanyagok hatásának elemzése aránytalan hatásokat talált a part menti és az óceánoktól függő közösségekre, miközben a termelésben dolgozók fokozottan ki vannak téve számos betegség kockázatának Forrás: Munir Uz Zaman/AFP/Getty Images

A tanulmány szerint a természet „biztosan megtalálja a módját, hogy túlélje a zavaros időket". További kutatásokra van azonban szükség az úszó műanyaghulladékon tutajozó közösségek átvizsgálására, ami segíthet megérteni a folyamatban lévő változásokat.

Haram és kollégái arra számítanak, hogy a jövőbeli vizsgálatok során még több, olyan partmenti fajt fedezhetnek fel, amelyek a nyílt tengerre merészkednek. A szakemberek azt remélik, hogy megérthetik, milyen különbségek vannak az északi és a déli félteke óceáni gyűrűrendszerek között. Eddigi eredményeik azt mutatják, hogy az óceáni környezet és az úszó műanyag élőhely egyértelműen vendégszerető a partmenti fajok számára.