Állatmodellek helyett - lehetőségek a kísérleti állatok kiváltására

Eddig elkerülhetetlennek látszott, hogy a különböző, legfőképpen a szépségiparban felhasznált vegyi anyagokat kisemlősökön teszteljék a biztonságos használat érdekében. Az Amerikai Nemzeti Kutatási Tanács (US National Research Council, NRC) közleménye azonban emberibb lehetőségekre hívja fel a kutatók figyelmét.

Alternatív megoldások robbanásszerű megjelenése

Jelenleg 30, az állatkísérleteket helyettesítő in vitro szűrőmódszer létezik, közülük 14-et az elmúlt 18 hónap folyamán hitelesítettek. További 40 metódus forgalomba kerülésére számítanak 2009-ig. A 2005 novemberében életre hívott, az állatkísérletek alternatíváit kereső európai kezdeményezés (European Partnership for alternative approaches to animal testing, EPAA) 32 vegyipari és gyógyszeripari céget fog össze.

Szakértők szerint valószínű, hogy az európai törvények két, a témát érintő passzusa váltotta ki e hatványozott érdeklődést az alternatív tesztelési lehetőségek iránt. Az egyik módosítás értelmében 2013-ra az Európai Unió országaiban semmilyen kozmetikum biztonságos volta nem ellenőrizhető élő állatokon. A másik az új vegyszer-törvény (Reach, lásd korábbi cikkünkben), amelyben az EU kötelezi az érintett cégeket, hogy vizsgálják felül több mint 30 000, Európa-szerte forgalmazott vegyület alkalmazhatóságát. A Reach, azaz a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről és engedélyezéséről szóló jogszabály előreláthatóan 3 milliárd eurós veszteséget jelent majd a vegyiparnak A törvény környezetvédelmi hatásai várhatóan csak évek múlva, a veszélyesnek ítélt vegyszerek kivonását követően lesznek majd érzékelhetők.

Noha ezek az intézkedések azért születtek, hogy hosszú távon segítsenek visszaszorítani az állatkísérleteket, a következő évtizedben valószínűleg mégis jelentősen megnövelik majd azok jelentőségét. Egyes becslések alapján körülbelül 8 millió állat esik majd áldozatul azért, hogy e rendelkezéseket végrehajthassák. Ugyanakkor ha a tudósok és az ipar erőfeszítéseinek köszönhetően az új toxikológiai módszerek nem születtek volna meg, 38 millió kísérleti állatra lenne szükség az új vegyszertörvényben megfogalmazottak kivitelezéséhez.

Az ECVAM például tavaly áprilisban az emberi bőr két olyan mesterséges modelljét hagyta jóvá, amelyek együtt tökéletesen helyettesítik az in vivo, élő állatokon végrehajtott bőrirritációs tesztek jelentős részét. Az egyik a francia fejlesztésű Episkin, a másik az amerikai Epiderm: az emberi bőr mesterséges, háromdimenziós rekonstrukciói. Mindkettőt emberi sejtek felhasználásával készítik. (Az Episkint eredetileg az égett bőrfelület kezelésére fejlesztették ki.)

Hartung azt is elmondta, a számítógépes modellezés távolról sem halad ilyen jól az alternatív eljárások fejlesztésében. Noha a gyógyszerkutatásban széles körben és egyre intenzívebben terjed a komputeres modellezés, az ECVAM eddig egyetlen programot (a Lazart) fogadott el, mint az állati toxikológiai vizsgálatok lehetséges kiegészítőjét.

A számítógépek felhasználásának azonban egyéb útjai is vannak. Így például egy angol cég idén olyan számítógépes program piacra dobását tervezi, amely a különböző vegyületek májkárosító hatását hivatott felmérni in vitro teszteredményekkel való összehasonlításon keresztül. Ehhez a felhasználónak először élő májsejtkultúrához kell adagolnia az adott vegyület különböző koncentrációit, majd a gyakorlat molekuláris következményeit betáplálva a programba az megadja a hatóanyag dózisfüggő toxicitását emberben.