Állatmodellek helyett - lehetőségek a kísérleti állatok kiváltására

Eddig elkerülhetetlennek látszott, hogy a különböző, legfőképpen a szépségiparban felhasznált vegyi anyagokat kisemlősökön teszteljék a biztonságos használat érdekében. Az Amerikai Nemzeti Kutatási Tanács (US National Research Council, NRC) közleménye azonban emberibb lehetőségekre hívja fel a kutatók figyelmét.

Keményebb kihívások

Amikor egy vegyület belép a véráramba, kölcsönhatásba kerülhet a szervezet szinte bármely sejtjével. Ennek következményeit in vitro (élő szervezeten kívül) lehetetlen megjósolni. Ha valamilyen módon ez mégis sikerülne, ennél is nagyobb kihívás lehet a vegyület elbomlásakor keletkező bomlástermékek, más néven metabolitok szervezetre kifejtett hatásának előrejelzése. Könnyen belátható, ez egyelőre csak in vivo, élő állati modellek segítségével vizsgálható.

A továbblépéshez a jövőben talán nagy kezdeti lökést adhat a mesterségesen (emberi embrionális őssejtekből) növesztett emberi szervek megjelenése. Hihetetlen, de léteznek már ilyen, bár egyelőre korai fejlesztés alatt álló, ám használható modellek is. Az egyik ilyen rendszer alapvetően genetikailag módosított emberi sejtekből épül fel. Ezekben egy fluoreszcens jelet kisugárzó fehérjét kötöttek a sejtek azon természetes enzimjeihez, amelyek genetikai anyagunk károsodásakor lépnek működésbe, s a DNS-hibák javítását végzik (DNS-hibajavító enzimek). A sejtek tehát - amennyiben DNS-roncsoló hatóanyagokkal találkoznak - a természetes hibajavító mechanizmusok aktiválódásakor világoszölden fluoreszkálnak. Ezúton megbízhatóan, pontosan, élő állatok alkalmazása nélkül kimutatható a rákkető hatás.

Richard Walmsley, a fejlesztések vezetője elmondta, hogy az alapkutatást most olyan anyagok vizsgálatára is kiterjesztették, amelyek önmagukban ártalmatlanok, ám belépve a különféle anyagcsereutakba, elbomolva káros hatást fejthetnek ki az emberi szervezetre. Ehhez egyelőre patkányokból izolált májszeletkéket használnak modellként.

Látható tehát, hogy noha a kutatások megkezdődtek, a tudomány egyelőre messze jár még attól, hogy a toxikológiai vizsgálatokkor alkalmazott élő állatokat alternatív tesztelési módokra cserélje. Ennél - rövidtávon - jobb megoldásnak tűnik a kísérleti állatok számának csökkentése.

Az EU ötéves tervezetek támogatásával igyekszik előremozdítani e törekvéseket. Ilyen például a ReProTect, egy modellsorozat-javaslat, amelyet a hatóanyagok termékenységre, az embrió anyaméhbe történő beágyazódására és a születés előtti (prenatális) fejlődésre gyakorolt hatásának vizsgálatára hoztak létre; vagy az ACuteTox, amely egy sor, már létező, kémcsőben végezhető teszt összekapcsolásának kivitelezési terve.

A cél tehát adott: a tudósoknak mindent meg kell tenni a kísérleti állatok számának redukálásáért, alternatív eljárások tervezéséért, bevezetéséért. Az Európai Unió támogatja e törekvéseket, lehetővé teszi a szükséges alapfeltételek megteremtését. Ha a hirtelen támadt lelkesedés töretlen marad, a 21. században valósággá válhat az NRC látomása, s olyan tudományos világ születhet, amelyben mind az emberek, mind az állatok jól járnak.