Megtalálták a dinoszauruszok gyilkosának forrását

Mintegy 60 millió évvel az első dinoszauruszok megjelenése után egy gigantikus kozmikus karambol történt a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövben. Az új kutatások alapján ennek során született meg az az égitest, amely körülbelül 100 millió évvel később eltörölte az ősi hüllőket a Föld színéről, számos más faj társaságában. Mit tehetnénk ma egy hasonló, 10 kilométeres test ellen?

A földközeli objektumok vizsgálatát célzó űrszondák tervei között nemrég új javaslat jelent meg. Az APEX nevű űreszköz ötlete az Apophis-kisbolygóval kapcsolatban merült fel, innen származik elnevezése is: Apophis Explorer. Az ötlet alapján a szonda a kisbolygóval azonos pályára állna, és tartósan kísérné azt Nap körüli útján.

Az Apophis-aszteroidával kapcsolatban több híradás is megjelent az elmúlt években. A jelenlegi pályaszámítások szerint 2029 áprilisában kb. 36 ezer km-re fog elhaladni bolygónk mellett. Az APEX-szonda 2014 januárjában állna a kisbolygóval azonos pályára, és kísérné azt három éven keresztül.

Az európai tervezésű űreszköz teljes költsége közel 500 millió dollár lenne. Feladata az égitest fizikai paramétereinek megismerésén túl mozgásának vizsgálata. Utóbbit a Földről nagy pontossággal nehéz tanulmányozni, mivel az égitest viszonylag ritkán jár olyan közel hozzánk, hogy nagy pontosságú méréseket végezhessenek. Bár a hagyományos megfigyelések elég pontosak ahhoz, hogy megállapítsák: eltalálhatja-e bolygónkat a közeljövőben avagy sem, a szakemberek ezúttal még részletesebb információkat akarnak.

A kisebb méretű, esetünkben 300 méteres objektumok mozgását ugyanis olyan kevéssé ismert hatások is befolyásolják, mint pl. az ún. Yarkovsky- és a YORP-hatás. Ezek keretében az égitest mozgása az elnyelt, majd hő formájában más irányba visszasugárzott napfény révén változik. A hatás rendkívül csekély, és rövid időskálán (néhány év alatt) még így, az adott égitestet követő űrszonda segítségével is nehéz lesz kimutatni.

Fantáziarajz az Apophis-kisbolygót tanulmányozó APEX-szondáról (Astrum)