Parazita szinglik Japánban

Semmihez sem hasonlítható a fiatal japán férfiak és nők egymás iránti közönye és érdektelensége. Szociológusok szerint nem füllentenek azok a fiatalok, akik randiról hazatérve csak ennyit mondanak otthon: "Nem történt semmi."

A japán családokban még mindig eleven él a hagyományos szerepek szerinti munkamegosztás. A férfiak a hosszú munkanap után barátaikkal múlatják az időt valamelyik kedvenc szórakozóhelyükön, míg a nők a háztartást vezetik és a gyerekekkel foglalkoznak. A társadalomban még ma is mindennapos az az elképzelés, hogy a neveletlen gyerek rossz anyára, a csapodár férj pedig rossz feleségre utal.

Haruka Joko, a Nem akarok férjhez menni! és a Hybrid Woman című népszerű könyvek szerzője akkor riadt vissza még évekkel ezelőtt a házasságtól, amikor rájött, hogy vőlegénye azt szerette volna, ha feladja karrierjét, és a hagyományos feleség szerepet választja. "Japánban sok férfi így kéri meg egy nő kezét: 'azt akarom, hogy egész életemben te főzz nekem miszólevest'. A gyakran nyugatra utazó, iskolázott nőket már nehéz ezzel elcsábítani" - mondja Haruka. Aki pedig mégis igent mond, gyakran csalódik. Az elmúlt tíz évben a válások száma gyakorlatilag megkétszereződött Japánban.

"Manapság nem könnyű lányt találni"

Felmérések szerint a férfiak elbizonytalanodtak; szüleik életformája nem nyújt segítséget a tájékozódásban. Ráadásul a nők már egzisztenciális okokból sincsenek arra kényszerítve, hogy férjet keressenek maguknak.

A férfiak is hamar belefáradnak a párkeresésbe és a kapcsolatokba: visszautasítások, csalódások, rengeteg eltékozolt energia, fárasztó veszekedések, az alkalmazkodás nyűgje helyett egyre gyakrabban választják gyors és problémamentes megoldásként a szinte minden sarkon megtalálható bordélyokat vagy egyéjszakás kalandokat. A szégyenlősebbek pedig a technika adta lehetőségeket használják ki. "A férfiak a kapcsolatokat gyakran tehernek érzik, az alkalmazkodás pedig szinte elviselhetetlen számukra. A legkézenfekvőbb megoldásnak sokak számára a cyberszex tűnik" - állítja Kitamura Kunio, a Japán Családtervezési Szövetség klinikájának vezetője.

Az is egyre gyakoribb, hogy a fiatalok - de egyre gyakrabban az idősebbek is - az ún. hikikomoriban szenvednek. Az új kifejezés azt jelenti, hogy valaki hetekre bezárkózik szobájába.

Bicikliző halak

Mindazonáltal a legtöbben élvezik a szabadságot. Egy 1973-ban végzett, a kormány megrendelésére készült átfogó vizsgálat szerint a legboldogabbak a 60 év körüliek voltak a szigetországban. Egy 24 évvel későbbi vizsgálat eredménye már azt mutatta, hogy a huszonévesek a legelégedettebbek, és közöttük is leginkább a lányok, akik majdnem 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy boldog. Elterjedt japán fordulat szerint: a nőknek annyira van szükségük a férfiakra, mint halaknak biciklire.

Egyre tipikusabb, hogy a lány egész sokáig szüleinél lakik, ami roppant kényelmes, hiszen nem kell a rendkívül magas bérleti díjra költeni vagy lakásvásárlási gondokkal küzdeni, ráadásul a hagyományos életformához ragaszkodó anya továbbra is mos és főz felnőtt kislányára, akinek gyakorlatilag nem is kell háztartási munkát végeznie. A férfiakénál kényelmesebb - bár jóval szerényebb jövedelmű - munkájuk pedig elég anyagi függetlenséget biztosít, így jut elég luxusra, szórakozásra, utazásra. Nem ritka, hogy az akár 40 évesen is a szülőkkel élő szingli nőket jobban érdekli a következő, ki tudja hányadik tengerentúli nyaralás, mint a párválasztás vagy a miszófőzés.