Sötét energia, új gének, űrhajó-katasztrófa - 2003 legfontosabb eseményei a tudományban

A DNS 50. születésnapjának ünnepi évében gőzerővel folytatódott a "génhalászat", miközben véglegesítették az emberi genetikai állomány térképét. Új bizonyítékok "bebetonozták" a Világegyetemet uraló sötét energia létezését, de a csillagászat és űrkutatás szerelmesei - lassan felocsúdva a Columbia elvesztése okozta sokkból - már a nagy Mars-invázióra készülnek.

Daganatok

A daganatos betegségek olyannyira összetettek és különbözőek, hogy egyszeri áttörésre nincs is remény. Ugyanakkor a fejlett világban egyre nagyobb erőforrásokat pumpálnak az egyre több áldozatot szedő betegség elleni küzdelembe. Ennek egyik eredményeként az utóbbi években megjelentek a célzott daganatterápia és az immunterápia első komoly eredményei.

A jelenleg alkalmazott kemoterápiás szerek voltaképpen olyan sejtmérgek, amelyek egyaránt pusztítják a tumor- és az intenzíven osztódó egészséges sejteket is. Ennek következtében sokszor súlyos mellékhatások lépnek fel a kezelések során.

A rák biológiájáról szerzett új ismeretekre alapozva az utóbbi években a kezelés új szakasza kezdődött meg, a célzott daganatterápia első komoly eredményeivel. Az új szerek szelektivitása a célpontok sokkal pontosabb meghatározásának köszönhető: egyre több olyan molekulát sikerül azonosítani, amelyek kulcsszerepet játszanak a tumorsejtek kialakulásában és működésében.

Egy washingtoni orvoskongresszuson áttörésként méltatták az Ausztráliában kifejlesztett új kezelést, amelyet a közeljövőben több neves európai és amerikai orvosi intézmény is tesztel majd a prosztatarákban és a mellrákban, fehérvérűségben és AIDS-ben szenvedő betegeknél. Az amerikai fővárosban megrendezett BIO2003 orvosi konferencián bemutatott új terápia lényege, hogy az öregedéssel sorvadásnak induló csecsemőmirigyet - amely az immunrendszer egyik központi szerve - újbóli aktivitásra serkentik. A csecsemőmirigy működésének serkentését olyan hatóanyagokkal érik el, amelyek a nemi hormonok termelődését blokkolják (a csecsemőmirigy öregesedésében ugyanis a nemi hormonok fontos szerepet játszanak).

Brit kutatók kulcsmolekulát azonosítottak a rák terjedésében. A Paterson Rákkutató Intézet (Paterson Institute for Cancer Research, Manchester) kutatói felfedezték, hogy az 5T4 jelzésű, már korábbról ismert molekula kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy a tumorsejtek képesek elvándorolni az elsődleges daganat helyéről. Ennek következtében alakulnak ki az áttétek (metasztázisok), amely a legtöbb daganatos halálozás okozója.

2003 júniusában kitűnő eredményekről számoltak be egy új rákgyógyszertől. Az új kísérleti gyógyszer több különböző ráktípus esetében is több mint felére csökkentette a daganat méretét. Az eredmény komoly izgalomra ad okot, mivel még csak a klinikai próbák első fázisában tartanak a vizsgálatok, és végstádiumban lévő betegeken próbálták ki az új szert.

Ami a megelőzés ún. kemoprevenciós részét illeti, az idén több alkalommal is az aszpirin nevétől volt hangos a sajtó. Két amerikai klinikai vizsgálat - amelyek végleges adatait a New England Journal of Medicine 2003. március 6-ai számában tették közzé - megerősítik a korábbi, az aszpirin rákellenes hatására utaló hasonló eredményeket. Ezek szerint napi egy, kis adag aszpirin védelmet nyújthat az ún. polipok kialakulása ellen a vastag- és a végbél területén. A polipok olyan elváltozások, amelyek a rosszindulatú daganat előtti állapotnak tekinthetők. Éppen ezért ki lehet jelenteni, hogy az aszpirin végső soron a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát csökkenti. Még nagyszerűbb eredmény, hogy több mint 40%-kal csökkent annak kockázata, hogy a polipokból komolyabb elváltozások, például tumorok fejlődjenek ki.

Egy újonnan kifejlesztett terápia pedig az első kezelési módszer lehet a rosszindulatú gliómára, az agytumorok leghalálosabb formájára. Az eredmények olyan ígéretesek, hogy már a jövő év végén megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok.

Vírusok

A vírusok elleni harcban felemás eredmények születtek. Az AIDS-et okozó HIV ellen 2003-ban sem sikerült áttörést elérni, sőt, az első széles körben embereken tesztelt vakcina, az AidsVax nem működik. Az eredmények szerint a beoltott személyek nem lettek védettebbek a HIV-fertőzés ellen, a fertőzötteknél pedig nem lassult le a betegség kifejlődése. A vakcinát fejlesztő cég elnöke szerint ez arra inti a kutatókat, hogy duplázzák meg erőfeszítéseiket egy hatékony szer kifejlesztéséhez. Ez azért is egyre sürgetőbb, mert a vírus 2003-ban újabb fertőzési rekordot döntött: az UNAids és a WHO-mutató szerint 2003-ban 5 millió új HIV-fertőzöttel számolhatunk. Minden nap körülbelül 14 ezer ember kapja meg a halálos kórokozót. A becslések szerint idén mintegy 3 millió áldozatot szed az AIDS.

Örvendetes viszont, hogy megjelent egy új típusú antivirális szer, amely ez eddigiektől eltérő módon fejti ki hatását. A T20 hatóanyaga úgy gátolja a HIV-vírusok számának növekedését, hogy megakadályozza a vérsejtekbe való belépésüket. Ezt úgy éri el, hogy gátolja a vírus és a célsejt membránjának összekapcsolódását (ún. fúziógátló szer). Ez új stratégiának számít, mivel az eddigi gyógyszerek a sejtekbe való belépés után hatnak a vírusok szaporodására. A T20-tól ezért azt várják, hogy megoldást hozzon az egyre komolyabb rezisztencia-problémákra is. A klinikai próbákon jó eredményeket ért el olyan betegeknél, akik a korábbi gyógyszer-kombinációkra már nem reagáltak.

Fontos lépések történtek egy másik, globális problémát jelentő vírus, a hepatitis C elleni harcban, amellyel mintegy 170 millió ember fertőzött világszerte. A súlyos májbetegséget, esetleg májrákot okozó vírus ellen megkezdték az első védőoltás próbáját. Ugyancsak idén jelentették a vírus elleni első ígéretes gyógyszereket, amelyek egylőre kísérleti stádiumban vannak.

A fentieknél egzotikusabb, de elszabadulása esetén beláthatatlan katasztrófával fenyegető ebolavírus ellen is tovább zajlott a küzdelem. 27 önkéntesen kezdték meg a halálos ebolavírus elleni vakcina klinikai próbáit, miután a hatóanyag főemlősökön már hatékonynak bizonyult. A vakcina előállításához az ebolavírus genetikai anyagának egy töredékét egy ún. adenovírus (közönséges meghűlést okozó vírus) módosított változatába építették be. Az adenovírus igen erőteljes immunválaszt váltott ki a kísérleti állatokban, amelyek immunrendszere megtanulta felismerni a beépített ebola-gén által kódolt fehérjét is. A makákók 28 nap alatt immunitást fejlesztettek ki az ebolával szemben, s ez a rövid idő valóban meglepte a kutatókat is.

A többi területről csak két érdekességet emelünk ki. Amerikai kutatók először találtak bizonyítékot az elhízás és a cukorbetegség közötti biokémiai kapcsolatra. A felfedezés mind a megelőzésben, mind a kezelésben új utakat nyithat. Egy másik úttörő eredmény: először sikerült emberi embrionális őssejtekre is kiterjeszteni azokat a genetikai eljárásokat, amelyek hozzájárultak a modern biológia forradalmához. A nagyszerű eredmény új távlatokat nyit az orvosbiológia kutatásokban.