Mit is jelentenek a robotok az emberek számára? - ez volt Ken Goldberg előadásának témája az idén először megrendezett Brain Bar Budapest konferencián. Goldberg Kaliforniából érkezett, a Berkeley Egyetem mérnökprofesszora, díjnyertes művész, filmrendező. Több mint kétszáz cikket írt a robotikáról, és 8 szabadalmat tudhat magáénak.
A robot a régió gyermeke
A robot egy szláv kifejezés: eredetileg Közép-Európához köthető, Karol Capek alkalmazta először 1921-ben R.U.R. című játékában. A szó jelentése pedig szolgamunka a cseh, lengyel és szlovák nyelv szerint, míg oroszul egyszerűen munkát jelent.Goldberg szerint nem meglepő, hogy ebből a térségből származik a "robot" kifejezés is, mint mondta: ez a régió kultúrák találkozásának helyszíne, a robotok pedig a jövő kultúráját képviselik.
"A robotok bevándorlók"
Először a Berkeleyn kialakított robotikalabor diákjaival kezdtek e téren kutatásba: létrehoztak egy úgynevezett telekertet, amelyben egy, a netezők által irányított robot végezte el az összes kerti munkát. A kert gondozása így kollektív élménnyé vált a felhasználók számára: közös "agrikulturális zónát" irányíthattak.
Az egyik résztvevő aztán feltette a kérdést: honnan tudhatná, hogy a kert, amit a robot gondoz, az valódi? A virtuális és távoli realitás kérdéséhez Goldberg a későbbi, Stephen Fuller íróval és Köves Slomó rabbival folytatott panelbeszélgetés során többször visszatért, főleg a közösségi platformok kapcsán. Goldberg szerint ugyanis a Facebookon látottak nem képezik a virtuális valóság részét, hiszen ha az ott jelenlévő szereplők valódiak, akkor a közösség is az, bár tény, hogy néha egy távoli, és kétségkívül szelektív valóságot képvisel.
Párhuzamot vonva a telekert és a Google-autó között, Goldberg rámutatott, hogy a robotokkal kapcsolatos paradigmaváltás azért volt sikeres, mert be tudták vetni az internet erejét. Jelenleg 3 ezer műtéteken segítő, 10 ezer védelmi funkciókkal ellátott, és 10 millió szolgáltatást végző robot van használatban a világon, de a háztartási robotok mégsem terjednek el.
Goldberg szerint ez Moravec-paradoxonra vezethető vissza, avagy
a nehéz feladatok könnyűek, a könnyű feladatok pedig nehezek.
Gyorsan rájöttek, hogy a robotokat könnyen képessé tehetik arra, hogy hasonló, vagy akár jobb eredményt érjenek el az intelligenciateszteken, játékokban, mint egy felnőtt. Ugyanakkor rendkívül nehéz, óriási számítási erőforrást igényel, hogy az észlelés és manőverezés terén akár csak az egyéves gyerek szintjére felfejlesszék őket.
Ugyanez igaz arra is, hogy a nagy fizikai erőt igénylő feladat - súlyok emelése - az embernek nehéz, a robotnak könnyű, majd fordítva: az apró, precíz mozdulatokat igénylő feladat - egy asztal leszedése - az embernek nem okoz problémát, egy robotnak viszont annál inkább.
A szakértő szerint változást a felhő használata hozhat el. Négy szemszögből mutatta be, milyen lehetőségek nyílnak meg a robotika előtt a felhő végtelen memóriáját és számítási képességeit felhasználva:
Hogy megmutassa, mennyit fejlődtek a robotok, Goldberg bemutatta a laborja pár hónapos videóját. A sebészeti feladatokat végző robotok "látórendszerükön" keresztül tanulnak. Az adott, általuk végzendő feladatok elvégzését többször bemutatták nekik, majd látszik, hogy azt egyre pontosabban meg tudják valósítani.
Goldberg szerint nem a szingularitásra kell törekedni, hogy a gépek teljesítménye meghaladja az emberét. Elon Musktól kezdve Stephen Hawkingig mindenki ettől félti a földet, Goldberg szerint viszont legalább még 100 évig felesleges tartani a "hatalomátvételtől".
A robotokat a szakértő szerint a multiciplitás elve alapján kell kezelni, azaz emberek és robotok, robotok és robotok együttműködését kell elősegíteni, hogy minden résztvevő a lehető legjobb döntést hozza, a lehető legtöbb információ alapján - végül is, az ajánlói rendszerek is így működnek.
Goldberg végszava annyi volt:
az emberek is robotok, hibákkal.
Ezzel az Emile Cioran-idézettel kívánt a professzor rámutatni, hogy nem szabad elfelejteni: csak az emberek hibáznak.