2002: az internet, informatika egy éve

Internetes tarifák, online szolgáltatások, vérengző vírusok, tovább dúló órajel-háború, változó mobilfónia - csak néhány kifejezés az informatika, számítástechnika  2002-es trendjeiből. A TechBázis összefoglalójában az idei év történéseit tekintettük át.

2002-ben a hazai informatikai élet egyik legjelentősebb eseményének az önálló minisztérium létrejötte tekinthető. A kormányváltással megalakuló Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) az előző kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatal keretei közt működő Informatikai Kormánybiztosság (IKB) jogutódja lett. A szabad demokrata Kovács Kálmán elsőként tölthette be a hazai informatikai posztot, munkájában a szociológus Csepeli György politikai, Rácz Zsolt pedig közigazgatási államtitkárként segíti.

A szaktárca rögtön megalakulása közben egy friss, a hazai internetezők körében nagy visszhangot keltett üggyel találta magát szemben. A Matáv Rt. április végén jelentette be, hogy a nyár folyamán kivonja a piacról a modemes netezők körében nagy népszerűségnek örvendő átalánydíjas telefondíj-csomagját, valamint az éjszakai időszakban alkalmazott 150 forintos díjstopot. A döntés a politika mindkét oldaláról kapott bírálatokat, ezen túl ennek hatására alakult meg az ebben az időszakban még igen aktív, később azonban a nyilvánosság elől lényegében eltűnő tömörülés, a Netfelhasználók Érdekvédelmi Egyesülete (NETÉRT).

Tüzet olt a minisztérium

Az informatikai tárca a helyzet orvoslására június végén az állam által támogatott internetes tarifák létrehozását jelentette be. A távközlési szolgáltatók nagy része végül augusztus elején dobta piacra 15 és 40 órás díjcsomagjait, melyek lényege, hogy a távközlési szolgáltatók és az állam egyenlő mértékű hozzájárulással dotálják a díjcsomagokat, a végső számítások szerint a kormány így évi 3 milliárdos direkt szubvenciót nyújt a modemes internetes piac számára. Kovács a konstrukciók kidolgozása során hangsúlyozta, hogy a megoldás a korábbi átalánydíjas modellek kivezetése utáni űrt hivatott betölteni. Az augusztus óta eltelt néhány hónap tapasztalatai után a miniszter félsikerként értékelte a díjcsomagokat: nem olyan tempójú az előfizetések értékesítése, mint amire bevezetésük idején számítani lehetett - nyilatkozta novemberben a Népszabadság számára a szabad demokrata politikus. A minisztérium adatai szerint egyébként október végéig 27 ezren fizettek elő valamelyik telefontársaságnál támogatott díjcsomagra, így a nyári 4,8-ról 7,5 százalékra nőtt ezek aránya az összes előfizetés között.

Úton az információs társadalom felé

A miniszter válaszol

A miniszter október elején chatelt az[origo] olvasóival.

Az újonnan alakult tárca küldetéseként a homályos körvonalú információs társadalom felépítését, valamint a társadalmi különbségek csökkentését, azaz a "digitális szakadék" összehúzását jelölte meg. Ehhez számos eszköz szükséges: a távközlési árak csökkentése, a számítógépek számának kiterjesztése, az internetes tartalmak és szolgáltatások biztosítása ugyanúgy alapvető elem, mint a digitalis írástudás terjesztése vagy egyszerűen a megfelelő érdeklődés generálása - jelentette ki az elmúlt hónapokban számos fórumon Kovács Kálmán. A minisztérium szerint az egyes feladatokat a helyükön kell kezelni, arra azonban a tárca vezetője mellett Csepeli György is figyelmeztetett, hogy a különböző problémák kezelésének visszásságai a többi terület fejlődését is veszélyeztetik. Az IHM-nél jelenleg folyik az informatikai kormányprogram, az Információs Társadalom Keretstratégia kidolgozása, mely lefekteti az általános fejlesztési irányelveket. A valamikor 2003-ban elkészülő stratégia mind az európai uniós direktívákkal, mind a Nemzeti Fejlesztési Tervvel harmonizálva rugalmas kereteket biztosít a hosszú távú munkához - állítja a miniszter.

A stratégia készítése mellett az IHM második félévi munkájának lényeges eleme az informatikai fejlesztési pályázatok kiírása, ezek - a beérkezett igények elbírálása után várhatóan már januárban - összesen 6,1 milliárd értékű eszközhöz (internetkapcsolathoz, számítógéphez, egyéb eszközökhöz) juttatják a pályázókat. Szintén a hazai informatikai felkészültséget kívánja serkenteni a minisztérium által javasolt ún. svéd modell, mely adókedvezményekkel ösztönzi a számítógépek terjedését. Így jövőre a vállalkozások az eddigi 3 év helyett 2 év alatt számolhatják el a megvásárolt számítástechnikai eszközök teljes beszerzési értékét, s azok a családok, amelyek legalább egy gyermeket nevelnek, leírhatják adójukból a számítógép vásárlásának vagy lízingjének költségét. A tárca kiemelt feladatai közé sorolja a távközlési árak alacsonyan tartását, illetve a sokak által hiányolt valós piaci verseny feltételeinek megteremtését. A piac törvény szerinti liberalizációja számos vélemény szerint képtelen betölteni szerepét, ezért a szabályozás megváltoztatása szükséges. A jelenlegi állás szerint májusban már a parlament elé kerülhet a teljes revízión átesett csomag, s így 2004. január 1-től életbe léphet a módosított hírközlési törvény, melytől Kovács a verseny élénkülését várja a vezetékes és mobil távközlési piacon egyaránt.

Szigorúan a hazai internetpiacot érintő rendelkezések tekintében a tárca vezetői sok esetben felhívták a figyelmet arra, hogy az államilag támogatott modemes díjcsomagok létrehozása csak az adott helyzetre történő azonnali, tűzoltó jellegű reakció volt. Már rövidebb távon is a szélessávú internet, azaz az ADSL- és kábeltelevíziós kapcsolatok terjedése preferált, ennek érdekében a minisztérium jövőre adókedvezménnyel támogatja a szélessávú hálózatok fejlesztését, ezen kívül a szolgáltatóknál szorgalmazza az ADSL-bővítést - fejtette ki ősszel Kovács Kálmán az [origo] Társalgójában.

2003-ban 110 milliárd jut informatikára

Központi költségvetési forrásokból jövőre összesen hozzávetőlegesen 110 milliárd forint jut az informatikával kapcsolatos feladatokra. Ebből 30 milliárd a tervezett adókedvezményekre elkülönítve, 50 milliárd a különböző szaktárcákhoz tartozó területek informatikai fejlesztéséhez kapcsolódó költségvetésben, 29 milliárd pedig az IHM büdzséjében, utóbbi összeg mellé a tárca saját bevételből mintegy 12 milliárd forintot remél. A különböző adókedvezmények bevezetésétől a tárca az otthoni számítógépek számának gyors növekedésére számít: reményeik szerint a 2003-ban felgyorsuló folyamat eredményeként három év alatt megduplázódhat a jelenleg 600 ezresre becsült szám. A különböző minisztériumok költségvetésébe beépített informatikai fejlesztési pénzek felhasználásától szintén jelentős eredményt vár Kovács Kálmán: az oktatási tárca 13 milliárdot fordíthat a Sulinet program továbbvitelére, ezenkívül tekintélyes összeg - 8, illetve 5,5 milliárd jut honvédelmi és agrárinformatikai fejlesztésekre.

(Az [origo]-t az Axelero Internet Rt. adja ki. Az Axelero Internet Rt. tulajdonosa a Matáv Rt.)