2002: az internet, informatika egy éve

Internetes tarifák, online szolgáltatások, vérengző vírusok, tovább dúló órajel-háború, változó mobilfónia - csak néhány kifejezés az informatika, számítástechnika  2002-es trendjeiből. A TechBázis összefoglalójában az idei év történéseit tekintettük át.

Az Intel feltornássza az órajeleket...

2002-ben is tovább folytatódott a két processzorgyártó óriáscég, az Intel és az AMD párharca főként az asztali számítógépekben használatos lapkák piacán. Mint ismeretes, az előbbi cég 2000 novemberének végén bocsátotta útjára az első, még 0,18 mikronos csíkszélességű Pentium 4 mikroprocesszorokat, amelyek kezdetben 1,4 és 1,5 GHz-es órajelen működő változatban voltak elérhetők. Ehhez képest 2002 januárjának elején a vállalat már a 2,2 GHz-es Pentium 4-es processzorokat szállította, melyek már 0,13 mikronos gyártási eljárással készültek. Májusban kezdődött meg az új 2,26, 2,4 és 2,53 GHz-es órajelű processzorok árusítása, augusztus végén pedig már a 2,8 GHz-es utód kopogtatott az ajtón.

A legnagyobb áttörést azonban a november közepén bejelentett 3,06 GHz-en működő Pentium 4 lapka megjelenése hozta, mivel ebben már helyet kapott a gyártó Hyper-Threading elnevezésű, korábban csak szerverekbe szánt CPU-kban alkalmazott technológiája. A Hyper-Threading révén a lapkákat virtuálisan két processzornak látják az alkalmazások, ezáltal egyszerre több különálló feladat egyidejűleg zökkenőmentesen elvégezhető.

...persze az AMD is felzárkózik

A rivális Advanced Micro Devices (AMD) 2001 októberében jelentette be az Intel Pentium 4-esével azonos kategóriájú Athlon XP processzorát, és azzal együtt bevezetett egy vadonatúj termékjelölési rendszert is. Ezzel az AMD célja az órajel nagyságán alapuló megkülönböztetés háttérbe szorítása, mely során termékei gyengébbnek tűntek a rivális Inteléinél. (Az új jelölés alapján egy 1,53 GHz-es órajelű CPU az Athlon XP 1800+ típusjelzést kapta, mivel a gyártó állítása szerint teljesítménye egy 1,8 GHz-es Intel Pentium 4-ével azonos.) Az AMD január elején dobta piacra az Athlon XP 2000+ lapkát, amely még 0,18 mikronos gyártási eljárással készült a márciusban megjelentetett 2100+ modellhez hasonlóan. Ezzel szemben a június 10-én bejelentett Athlon XP 2200+ lapka és az összes ezután piacra dobott Athlon XP már 0,13 mikronos csíkszélességű. Ezt a processzort augusztus végén a 2400+ és 2600+, majd október elsején a 2700+ és a 2800+ modellek bejelentése követte.

Intel-előny az alsó árszegmensben

Az olcsó processzorok szegmensében az AMD-vel folytatott árharcot az Intel nyerte meg. A chipgyártó kifejezetten olcsó asztali számítógépekbe szánt Celeron lapkájának 2002 januárjának elején 1,3 GHz-es órajelen üzemelő, 0,13 mikronos gyártási eljárással készülő változata debütált. Ezt a terméket május 15-én az 1,7 GHz-es Celeron követte, az 1,8 GHz-en működő változat bejelentésére pedig június közepén került sor. Az Intel olcsó CPU-jával szeptember közepén elérte a 2 GHz-es határt, míg a 2,1 és 2,2 GHz-es modellek november végén debütáltak. Az AMD január végén jelentette be 0,18 mikronos csíkszélességű, 1,3 GHz-en működő alsókategóriás Duron processzorát, s azóta nem is állt elő újabb modellel (igaz, azóta egyes Athlon XP lapkáinak árai inkább a Celeronokéhoz, s nem a Pentium 4-es processzorokéhoz közelítenek).

Növekvő teljesítmény a mobil eszközök terén is

Természetesen a fejlődés szele a noteszgépek piacán is újdonságokat hozott. Az Intel a nagyteljesítményű notebookokat immáron 2,2 Ghz-es órajelen üzemelő Pentium 4-M processzorral képes felszerelni, az ultrakönnyű gépekhez legfeljebb 1 GHz-es kis áramigényű Pentium III-M chipeket, az alsókategóriás gépekhez pedig 1,8 GHz-es mobil Celeron CPU-kat árusít.

Az Intelhez hasonlóan az AMD is háromféle processzortípust kínál a noteszgépek különböző típusaihoz: az Athlon XP-t a nagy teljesítményt biztosító gépekhez: a mobil Athlon XP-t, a mobil Athlon 4-et, illetve a mobil Duront. Az előbbi típusból az 1,8 GHz-en üzemelő 2200+ típus a csúcsmodell, míg az Athlon 4-esek legjobbja az 1,4 Ghz-es 1600+ változat, az olcsó mobil Duronok esetében pedig 1,3 GHz a felső határ.

Az idei év említésre méltó újdonságai közé sorolható még a kézi számítógépekben és egyéb mobil eszközökben használatos chipek új generációját képviselő Xscale-architektúrájú lapkák megjelenése. A gyártó PXA250-es lapkája 200, 300 és 400 MHz-en működő változatokban érhető el, s több nagy gyártó is alkalmazza azt új PDA-iban.