Bakony: túra a betyárok nyomában

Áprilisi túránkat Bakonybél környékére terveztük, a Zirc és Pápa közötti úton fekvő kis falu, mind történelmi, mind természeti értékeivel megfogja a kirándulni vágyókat. Utunk során bejártuk a falu egyháztörténeti jelentőséggel bíró helyeit, megnéztük a közelben húzódó botanikai-zoológiai-geológiai Boroszlán-tanösvényt, s meglátogattuk Hajszabarnán a híres betyár, Savanyú Jóska állítólagos rejtekhelyét is.

Nézze meg képgalériánkat!

Önmagában Bakonybél települése is megér egy külön kirándulást, egyrészt a táj szépsége, másrészt a monostor és Szent Gellért emléke miatt is. A településen 1018-ban Szent István király alapított bencés monostort, a hely kiválasztásában nagy szerepe volt Boldog Gizella királyné rokonának, Szent Günter niederaltaichi szerzetesnek.

Az 1018-ban alapított monostort a török után a 18. században építették újjá, 1754-ben szentelték föl, a barokk oltárokat és a szószéket az elmúlt évtizedben restaurálták. A Gerence-patak partján található az 5,8 hektáros Klastromkert, ebbe az angolparkba az 1830-as években a Bakonyban őshonos fákat és cserjéket telepítettek be. Jelenleg nem látogatható.

Mai ismereteink szerint a környékre mintegy 3000 évvel ezelőtt települt be az ember, a bronzkor végének és a vaskor elejének a népe földvárakat és halomsírokat hagyott az utókorra. Földváraik közül talán a Som-hegy tetején levő a legismertebb, halomsírjaik közül híres a Száraz-Gerence oldalán található 226 halomsírból álló ún. "Százhalom".

Szent Gellért szobra a kis kápolna előtt áll

A környék a honfoglalás után Koppány birtokában volt. Szent István Esztergomból indult el Koppány hadai ellen. Pannonhalmán fogadalmat tett, hogy győzelme után a lázadó birtokainak majdnem tizedét Szent Márton (Pannonhalma) monostorának adja. Így lett Bakonybél is bencés birtok, a király pedig a legyőzött Koppány egyik utolsó menedékhelyén felépítette az új rend, az új hit és tudomány erősségét, a bakonybéli kolostort, Szent Günther és Szent Gellért remete lakásának közelében.

Günther és Gellért remetesége a béli monostortól negyedórányira fekvő Borostyán-kútnál (vagy Szentkútnál) volt. Az út a falu nagytemplománál kezdődik, a Petőfi utcán kell végigsétálni (ezt régen Faluvégnek nevezték). Az út végén egy kis tó partjánál áll az 1825-ben emelt kis kápolna, előtte az Opra Szabó István által készített Szent Gellért szobor. Az ún. Taródy-kereszt mellett vezet egy lépcső a lourdes-i barlanghoz, ahol Szűz Mária szobra látható, a hegytetőn pedig ott a Kálvária és a stációk, amelyek 1884-ben épültek meg.

Szent Gellért kisebb legendája

"Történt pedig, hogy amikor Gellért látta: Szent Imre gyarapszik erényben, és Krisztus segítségével az emberi nem ellenségét férfi módra legyűri, a nép zaja elől menekülve egy magányos helyre vonult vissza, melyet a nép nyelvén Bélnek hívtak. Itt hét álló esztendeig böjtnek, imádságnak, virrasztásnak szentelte magát, ki nem mozdult innen; kunyhót épített magának, ebben fogalmazta műveit, amelyeket saját kezűleg le is írt."