Szervusz paraszt! - egy csapatban a legsuttyóbb focisták

A rendkívüli képességek nem feltétlenül járnak együtt finom lélekkel vagy elismerésre méltó szellemi javakkal, vannak például olyan a feleségverő, rasszista, vagy egyszerűen csak durva, alattomos, fájdalmasan bunkó focisták, akikre edzőként ugyan szívesen számítanánk, barátkozni azonban nem nagyon szeretnénk velük. Összeszedtük közülük azt a tizenegyet, akik ellen - vagy akikkel - szerintünk a legrosszabb rémálom lenne pályára lépni. Suttyóválogattunk természetesen a képzelet szüleménye, a valóságban vélhetően nem is lenne életképes, mert bár egytől egyig aktív játékosok alkotják, ha valóban egy csapatba kerülnének, valószínűleg rövid úton szétvernék egymást.  

David Navarro

A Real Mallorca védője futballistaként kevésbé jelentős, mint e tizenegyben helyet kapott társai, tavaly márciusban azonban olyan felülmúlhatatlan sportszerűtlenséget engedett meg magának, amely kihagyhatatlanná teszi a suttyóválogatottból.

Ha valakinek névről nem ugrana be, ő volt az a játékos, aki még a Valencia tagjaként az Inter elleni BL-meccs végén kialakult tömegjelenetben eltörte Nicolas Burdisso orrát. A vérszomjas argentin hátvéd - aki az emlékezetes csetepatéban szintén kulcsszerepet vállat - egyébiránt szintén esélyes volt rá, hogy beverekedje magát csapatunkba, ám a bunyóba a cserepadról beugró, sunyin odacsapó, majd a bosszúszomjas nerazzurik elől bátran elfutó Navarro végül kiszorította őt.

Marco Materazzi

De hogy mégse maradjon együttesünk Inter-bekk nélkül, a védelem tengelyébe Marco Materazzit állítjuk, aki még a milánóiak rettegett hátsó alakzatából is kiemelkedik az aktuális ellenfél terrorizálásában. Repertoárjában a brutális belépőkön, a tudatos durvaságokon és a verbális megfélelmítésen túl helyenként bizonyos harművészeti elemek is felfedezhetők - az alábbi, Serie A-ban bemutatott megmozdulásainak gyűjteményéből könnyedén megérthetjük, miért is hívják a szurkolók Killerazzinak.

Ám ha mindez nem lenne elég, felidézhetjük a 2006-os vb-döntőt is, amikor addig cukkolta Zinedie Zidane-t, amíg a franciák csapatkapitánya mellbe nem bólintotta őt. Materazzi ekkor remek alakítással bizonyította, hogy áldozatnak sem utolsó, a kiállítás sorsára juttatva a pályfutása utolsó meccsét játszó aranylabdást. Az olasz aranyéremmel zárult finálé után hetekig ment a találgatás, mivel is hozhatta ki a sodrából Zidane-t Materazzi - a végső verzió szerint a nővérét ribancozta le -, aki az esetben lapuló üzleti lehetőséget ízlésesen meglovagolva egy könyvet is megjelentett "Amit Zidane-nak igazán mondtam"-címmel.

Ben Thatcher

A Charlton Athletic védője elsősorban sorozatban elkövetett könyökléseivel érdemelte ki helyét a tizenegyben, ezek közül a legemlékezetesebb a Pedro Mendesnek bevitt 2006-os találat, minek nyomán a Portsmouth játékosa eszméletlenül zuhant a reklámtáblák közé. A mozdulat szinte már Thatcher védjegyé vált, korábban ugyanígy ütötte le Nicky Summerbee-t, Allan Nielsent, Ralph Welchet, illetve a Manchester City kínai túráján a Shanghai egyik futballistáját is - ő Mendeshez hasonlóan kórházi ápolásra szorult.

A walesinek azonban nem csak a könyöke hatékony fegyver, 2004-ben a stoplikban rejlő lehetőségeket próbálta kiaknázni, amikor szándékosan rálépett a földre került lengyel Kamil Kosowski fejére.