Vágólapra másolva!
A labdarúgás nemcsak a legnépszerűbb, de talán a legkonzervatívabb sportág is a csapatsportok között. Habár a játék évtizedről évtizedre rengeteget változott, a sportág független szabályalkotó testületének (IFAB) 1938-ban lefektetett szabályzata ehhez képest lényegi kérdésekben alig módosult a legutóbbi, 1997-ben kiadott szabálykönyvhöz képest. A mögöttünk lévő gólszegény világbajnokság újra a felszínre hozott néhány drasztikusabb javaslatot, amelyekről olvasóink véleményét is megkérdeztük. Az eredmény ismertetésén kívül áttekintjük és értékeljük a szabályalkotók jól sikerült és kudarcot vallott húzásait is az utóbbi évekből. 

Újabb szabálymódosító javaslatok időről időről előtérbe kerülnek, a világ- vagy Európa-bajnokságok pedig még inkább rávilágítanak a játékkal kapcsolatos elégedetlenségekre. Különösen igaz volt ez idén nyáron, hiszen a németországi torna - a meccsenkénti átlagot nézve - minden idők második leggólszegényebb vébéje volt, csak 1990-ben zörgették meg kevesebbszer a hálót. A futballisták egyre nagyobb futómennyisége, a labdáért a pálya minden szegletén folyó harc és a tökélyre fejlesztett biztonsági védekezés jelentősen leszűkítette a támadásépítésre felhasználható területet, ami különösen az egyenes kieséses szakaszban mutatkozott meg, a legtöbb mérkőzésen egyetlen gól döntött a továbbjutásról.

A látottakkal a FIFA elnöke sem volt elégedett: "A nézők kevésbé élvezik az összecsapásokat. Senki sem vitathatja, hogy a játék esszenciája a gól" - mondta Jospeh Blatter, aki szerint az egyik megoldás lehetne, hogy tizenegy helyett tíz játékos lépne pályára.

Mások a lesszabályhoz nyúlnának hozzá. Az átalakítását sürgetők egy része a tizenhatos területére korlátozná, de akadnak, akik teljesen megszűntetnék (kérdés, hogy ha az ő elképzelésük érvényesülne, szólna-e másról a labdarúgás, mint a kapu előtt lecövekelő bivalyerős centereknek felrugdosott labdákról). Egy másik csoport a kapuk megnagyobbításában látja a gólgazdag jövőt, megint mások pedig azt javasolják, hogy a bedobást kispályás módra lábbal is el lehessen végezni (ez vélhetően a játék további töredezésével járna, hiszen a szabadrúgásokhoz hasonló előkészületeket vonna magával), ezt tesztelték is egy időben, a kilencvenes években egy magyar Szuperkupa-döntőn is kísérleteztek vele.

A többség fantiázáját azonban nem annyira a fenti kérdések foglalkoztatják, a szurkolókat a gólátlag csökkenésénél sokkal jobban felkavarják a súlyosabb játékvezetői tévedések, különösen, ha egy-egy csapat továbbjutása úszik el a hibás ítéleteken. Ennek megfelelően a legszélesebb tábort - a jégkorong és amerikaifutball mintájára - a bíráskodást támogató videorendszer bevezetését szorgalmazók alkotják, és bár a felmérés nem reprezentatív, ezt támasztja alá a témakörben meghirdetett szavazásunk eredménye is. A kérdésre, hogy mit változtatna meg a labdarúgásban, a több mint 107 ezer szavazó 59,7 százaléka a videobíró bevezetését jelölte meg a választásra kínált lehetőségek közül.

Focireform?
Az utóbbi időben többen is szabálymódosításokat javasoltak a labdarúgásban.
Ön mit változtatna meg?szavazatszázalék
Videobíró bevezetése6408059.7 %
Lesszabály eltörlése2146220.0 %
Semmin sem szabad változtani1200311.2 %
Kiállítás homlokráncolásért42714.0 %
Csapatlétszám csökkentése29212.7 %
Nagyobb kapu25162.3 %
Összesen:107253100%



Nem ért egyet a videobíróval Vágner László sem: "A labdarúgás éppen azért csodálatos, mert ugyanolyan szabályok szerint játsszák Karakószörcsökön, mint a San Siróban. Ezt leszámítva egyes területeken tudnám támogatni, főként annak megítélésénél, hogy áthaladt-e a labda a gólvonalon. A lesek eldöntésénél azonban nagyon bonyolult lenne: ha minden szituációt elengednének, és utána értékelnék, komolytalanná válna a játék, ha pedig a bíró lefújna egy akciót, amelyről aztán bebizonyosodik, hogy nem volt les, képtelenseg lenne visszaállítani az eredeti helyzetet."

A labda gólvonalon törénő túljutásával kapcsolatos viták megelőzését a FIFA is fontosnak tartja, de a videózás helyett a chippel felszerelt labdát favorilzálja. A találmányt már versenykörülmények között is tesztelték a tavalyi U17-es világbajnokságon Peruban (Forrás: [origo]), a korábbi tervekkel ellentétben azonban Németországban még nem vetették be.

Videóról tehát szó sem lehet, a jelenlegi szabályok nem is engedélyezik visszajátszás alkalmazását a bírók döntéseinél. Ezzel szemben a szóbeszéd szerint a világbajnoki döntőben a negyedik játékvezető a felvétel alapján szólt Elizondónak, hogy Zidane lefejelte Materazzit, s a bíró ezt követően állította ki a francia csapatkapitányt.

A játékvezetői teljesítmények javítására már több mint a tíz évvel ezelőtt felmerült az a javaslat is, hogy alakítsanak egy profi bírói keretet, amelynek tagjai kizárólag a játékvezetésből élnének. Nemrégiben az egyre többször felbukkanó bundaügyek kapcsán Blatter is az ötlet mellé állt, számos híres volt és aktiv bíró viszont ellenzi a profizmust. Szerintük éppen elég feszültség a játékvezetőnek egy mérkőzés önmagában, mindezt csak fokozná, ha még arra is gondolnia kellene: ezen múlik a megélhetése. Rosszmájúan persze azt is megemlíthetnénk, hogy világbajnokság egyetlen profi bírója, az angol Graham Poll volt az, aki két sárga lap után a pályán "felejtette" Simunicot a horvát-ausztrál mérkőzésen.

Ami a további lehetséges változtatásokat illeti, elképzelhető, hogy a jövőben újra előveszik a 90 perc után döntetlenre álló meccsek eldöntésének kérdését, mert bár az arany- és ezüstgól megbukott, a jelenlegi rendszert továbbra sem tartják kielégítőnek. A probléma sokak képzelőerejét meglódította, Vitray Tamás például a következő érdekes felvetéssel rukkolt elő jó pár évvel ezelőtt: a rendes játékidő letelte után a csapatok időhatár nélkül futballoznának tovább az első gólig, miközben minden olyan focista kiáll a játékból, akiről a labda az oldal- vagy alapvonalon túlra kerül, így egyre kevesebben küzdenek a győztes gól megszerzéséért.

Bordás Gábor