Janicsék elkezdték a horror-programot

Athénban a magyar olimpiai csapat legsikeresebbje volt a kajak-kenu válogatott, s a versenyzők közel fél évvel az ötkarikás játékok után immár az új idényre készülnek. Fábiánné Rozsnyói Katalin tanítványai, Janics Natasa, Kovács Katalin és Kolonics György Dunavarsányban együtt alapoznak a 2005-ös esztendőre, egyelőre még kajak és kenu nélkül.

Kolonics másik csinos ellenfele Kovács Katalin, aki nem titkolja, nehezen indult számára az év.

- Hogyan ízlik az alapozás?
- Két hete edzünk Dunavarsányban, de máris kezdek egy kicsit elfáradni. Persze ebben az időszakban az lenne a furcsa, ha folyamatosan fittnek érezném magam. A jövő héten egy kis síeléssel törjük meg a monotóniát, aminél csak két dolgot várok jobban. Egyrészt azt, hogy beköltözhessünk az új otthonunkba, másrészt pedig, hogy végre vízre szálljunk. Ez utóbbi még messze van: cirka két és fél hónapot kell még várnom.

- Egy olimpiai arany és ezüst után miként motiválja magát egy újabb idény előtt?
- Imádok kajakozni, úgyhogy a lapát megragadása előtt sosem kellett ostoroznom magam. A sikerek pedig nem tesznek elégedetté, hanem megmutatják, van értelme a küzdésnek. A minap futás közben az arcomra fagyott egy könnycsepp, s arra gondoltam, azért nyáron, egy-egy győzelem után a dobogón állva jobb "elérzékenyülni".

- Tudja már, hogy hol folytatja a pályafutását?
- Az MTK szerződéstervezete nálam van, de még nem írtam alá. Sokáig persze nem fogok hezitálni, hiszen - miként minden sportoló - én is szeretem biztonságban érezni magam.