Tíz sportorgazmus Pekingből

Nem kis élmény Usain Bolt száguldását, Michael Phelps aranyhalmozását, Rafael Nadal erőteniszét vagy éppen Kobe Bryant zsákolását pár méterről látni, ám ugyanilyen felejthetetlen Kemény Dénes pólókapitánnyal egyből a döntő után beszélni, Kovács Katalin nyakába aranyérmet akasztani, a megnyitó szemkápráztató lánggyújtását vagy épp a kínai strandröplabda-fanatikusokat figyelni, s persze közben drukkolni, drukkolni, drukkolni. Volt több ezer, ezúttal mégis csak tíz felejthetetlen pillanatot, sportorgazmust választott ki két újságíró és egy fotós tudósítónk a pekingi olimpiáról.

4. Kovács Katalin - aranyat ért a villámgyors ellazulás

Ha valakit megkérdeztek az olimpia előtt, kitől vár biztosan aranyat a magyar küldöttség tagjai közül, Kovács Katalint szinte minden válaszadó megemlítette volna. A huszonháromszoros világbajnok kajakkirálynő először indulhatott egyesben olimpián, és toronymagas esélyesnek számított. Kajak-kenuban az egyes egyértelműen a királykategóriának számít, és világbajnokságon, valamint Eb-ken már számtalan alkalommal maga mögé utasította a mezőnyt. Egy olimpiai arannyal teljes lehetett volna az így is irigylésreméltó kollekció. Nagy közhely, hogy az olimpia éppen azért más, mert bármi megtörténhet, mégis láttuk, hogy jópár esélyes fejre állt Pekingben.

Katin is látszódott a feszültség, kérte, hogy csak a döntők után nyilatkozhasson, ott volt a vállán a teher, egy egész ország várta tőle az aranyat, amit ő is annyira akart. Biztos, hogy a győzelmi kényszer mellett az olimpiát megelőző viharos időszak eseményei is teherként hatottak rá, Fábiánné Rozsnyói Katalinnal történt szakítása folyamatosan témát szolgáltatott a sajtónak. Mégsem hittünk abban, hogy 500 méteren bárki is megelőzheti, és milyen jó volt látni, ahogy egyből élre állt.

Jobbján a németek sztárja, Katrin Wagner-Augustin lapátolt, balján pedig az olaszok örökifjú kedvence, a 2000-ben győztes, négy éve pedig Janics Natasa mögött második, 44. évében járó Josefa Idem, de kit érdekeltek a riválisok, amikor Kati a megszokott módon, erőteljes csapásokkal hasította a vizet? Meglepetésre az urkán Inna Oszipenko-Radomszka is a nagy hármassal tartott, féltávnál Kovács, Idem, Oszipenko-Radomszka volt a sorrend. Vártuk, hogy Kovács robbantson, vártuk, hogy a táv második felében leszakítsa a riválisokat, e helyett Kati egyre hátrébb szorult, és végül még a dobogóról is lemaradt.

A magyar szurkolók döbbenten álltak a lelátón, az újságírók fejcsóválva kérdezgették egymást, hogy mi lehet a baj, miközben többen attól féltek, a Janics, Kovács páros aranyérme is rámehet erre a negyedik helyre. A lelki rehabilitációra alig egy órája maradt Kovácsnak, aki így nyilatkozott később az egyesről: "A befutó után igazán fel sem fogtam, hogy mi történt, már készültem is a párosra, és amikor feleveztem, akkor megpróbáltam maximálisan koncentrálni és ellazítani az izmaimat, amik iszonyatosan be voltak kötve, sokkal jobban, mint általában."

Szerencsére a páros minden szempontból egy hullámhosszon volt. "Nem is a szavak számítottak, hanem a gesztusok. Ahogy közeledett felém, ahogy megveregette a vállam, az bőven elég volt, és amikor beültünk a hajóba, akkor kezdett helyreállni a rend. Bennem is, meg szerintem benne is" - mondta Kovács arról, hogyan segítette át Janics a nehéz pillanatokon. És valóban, amikor beültek a hajóba, úgy mentek, ahogy azt tőlük mindenki megszokta. Féltávnál már a magyar duó állt az élen, amely nem is engedte ki kezéből az első helyet, és - a kudarcok után már kissé letargikus állapotba került piros-fehér-zöld szurkolósereg legnagyobb örömére - elsőként haladt át a célvonalon!

Kovács és Janics aztán a partra evezett és egy hatalmas közös vízbe csobbanással ünnepelte a fényes sikert, csakúgy, mint négy éve Athénban. Kovács Katalin pedig egy órával élete legnehezebb versenye után ismét odaért, ahol őt megszoktuk és megszerettük, a dobogó legfelső fokára. Nagyon megérdemelte.

• Kovács, Janics: édes-savanyú aranyünnep