Konvergencia, digitkultúra 2005 - második rész

Vágólapra másolva!
Kömlődi Ferenc Konvergencia, digitális kultúra 2005 című esszéjének második részében a Freee Magazin szerzője továbbfűzi gondolatmenetét, ezúttal a sejtautomata, a gépuralom és az ágensalapú modellezés irányába. Esszé a jövőbe - második rész.
Vágólapra másolva!

A társadalmi rendszerek ágensalapú modellezését Craig Reynolds vezette be a nyolcvanas években. Ő állapította meg, hogy az összetett, koreografált mozgáshoz egy-egy (bird helyett boidnak nevezett) madárnak csak három szabályt - szomszédokhoz igazodást, sebesség- és útirány-egyeztetést, összeütközések elkerülését - kell követnie.

A rajokat nem egységes kollektívákként, nem is magányos egyedekként, hanem a csak közvetlen szomszédjaik viselkedését ismerő boidok interakciói alapján modellezte. Feje tetejére állította a hagyományos szociológiai megközelítést: a társadalmi élet nem az egyének magatartását intézmények és normák által "felülről lefelé" (top down) formáló strukturált rendszer, hanem "alulról felfelé" (bottom up) kialakuló emergens jelenség.

A washingtoni Brookings Intézetben matematikai modelleken dolgozó Joshua Epstein 1992-ben a Santa Fe Intézet által szervezett komplex rendszerekkel foglalkozó konferencián vett részt. "Miért nem alkalmazzuk ezeket a módszereket a társadalmakra is?" - tette fel a kérdést a mesterséges életet elemző előadások után.

Forrás: [origo]

Robert Axell-lel hamarosan a korábbiaknál bonyolultabb, ágensalapú modellt hoztak létre. Sokrétű ágenseik mind-mind saját genetikai kóddal rendelkeztek, ami döntő változást jelentett: egyrészt nemhogy többé-kevésbé, de egyáltalán nem voltak azonosak, másrészt nem feltételezték róluk világuk tökéletes ismeretét. Önálló személyiségekként ténykedtek, ismereteik a közvetlen környezetre, valamint a barátoktól hallottakra korlátozódtak.

Új, interdiszciplináris - nyelvészetet, fizikát, matematikát, filozófiát, biológiát, számítástudományt és szociológiát ötvöző - tudományág született. A "mesterséges társadalom" kifejezést Epstein és Axell használták először. Asszisztensük, Ross Hammond 1999-es, átlagpolgárokból és hivatalnokokból álló mesterséges társadalma a korrupciót vizsgálta. A véletlenszerű kiindulási pontról kezdő modell izgalmas, mindig más kimeneteket produkált.

A kutatók szabályszerűségi, főként statisztikai törvényeket is bevezettek. Axell például mesterséges vállalatokat és városokat vizsgált a segítségükkel. Arra az eredményre jutott, hogy a komplex rendszer - társadalom - egy-egy váratlan eseménye nem jelezhető előre, ugyanakkor, ha szélesebb skálán és hosszabb ideig tanulmányozzuk a rendszert, annak viselkedése meghatározott, a résztvevők által nem tudatosan generált mintákat követ.

Az Európai Unió-s New Ties ("Új kötelékek", míg maga a rövidítés a New and emergent world models through individual, evolutionary and social learning-re vonatkozik: új és emergens világmodellek egyéni, evolúciós és szociális tanuláson keresztül) hároméves, 2007-ben befejeződő projekt. Koordinátora, az amszterdami Szabadegyetem Informatikai Karán professzor Eiben Ágoston szerint az első valóban nagyhorderejűnek ígérkező mesterséges társadalmon munkálkodnak. A technikai feltételek csak mostanra tették kivitelezhetővé ekkora léptékű terv kivitelezését.

Forrás: [origo]

Ezer ágensük szimulált világban él együtt. Egyszerű feladatokra, például néhány elemből álló szerkezetek felépítésére képesek. Kommunikálnak, kooperálnak egymással. A kutatók azt remélik, hogy virtuális lényeik interakcióikon keresztül a semmiből hozzák létre saját, összetéveszthetetlenül egyedi univerzumukat.

A túléléshez bitek és bájtok különböző kombinációiban "materializálódó" táplálékra van szükségük, környezetüktől próba-szerencse módszerrel sajátítják el például, hogy miként termesszenek növényeket vízzel és napfénnyel. Ellentétes nemű ágenstársaikkal létesített kapcsolat során szaporodnak. Az utódok véletlenszerűen öröklik a szülők genetikai "tulajdonságainak" egy részét.

A tárgyakhoz random módon generált "szavakkal" kommunikálnak. Várhatóan előbb-utóbb kialakul a saját, az emberi társadalmakban beszéltekhez minimálisan hasonló nyelvük. Valószínűleg le kell majd fordítanunk, máskülönben nehezen értenénk meg. Elképzelhető, hogy verbális kommunikációjuk humán közösségekre jellemző bonyolult kulturális aktivitásokat, végezetül pedig önálló kultúrát eredményez.

"Munkánk a nyelvfejlődés tanulmányozásának soron következő fázisa" - jelentette ki Nigel Gilbert (Surrey Egyetem, Egyesült Királyság). A képi megjelenítéshez, az ágensek vizualizálásához - mesterséges intelligencia (valamint az abból "kinőtt" mesterséges élet, mesterséges társadalom) és hightech-játékok ezer és egy szállal való összefonódását bizonyítva - a népszerű Counter Strike grafikus programját használják.

Kömlődi Ferenc / Freee Magazin